Termékek Menü
0

Adatvédelmi nyilatkozat


 

1.A Szolgáltatás felhasználói számítógépeinek egyes adatai és IP címei a honlap-látogatottsági adatok generálása, a Szolgáltatás megfelelő működtetésének biztosítása céljából naplózásra kerülnek. Ezek az adatok bizonyos esetekben személyes adatoknak minősülnek. A naplófájlokról statisztika készül és a napló-állományok kerülnek tárolásra az Üzemeltető szerverén. A felhasználók IP címeit az Üzemeltető semmilyen olyan más adathoz nem köti, amely alapján a felhasználó személye azonosítható lenne.

A webáruház tárhely és webáruház szoftver a következő tárhely és webáruház szolgáltató segítségével valósul meg:

webáruház szoftver szolgáltató shopRenter.hu Kft. (4028 Debrecen, Kassai út 129.; Cg. 09-09-020636) által üzemeltetett online szolgáltatásként bérelhető Webáruház Rendszer

Tárhelyszolgáltató:

Cégnév    Tárhelypark Kft.
Ügyfélszolgálat:    Munkanapokon 9:00 – 17:00
Ebédidő: 12:00 – 12:30
Irodánk címe:    1115 Budapest, Keveháza u. 3.
Telefon:    +36 1 700 4140
Adószám:    23289903-2-13
Cégjegyzékszám:    13-09-145888
Bankszámlaszám:    12011179-01395626-00100003 – Raiffeisen Bank Zrt.
IBAN kód:    HU38 1201 1179 0139 5626 0010 0003
GIRO kód:    12011179-01395626-00100003

2. „Cookie”-k elhelyezése és célja


 

A Szolgáltatás egyes részeinek használatakor az Üzemeltető kisméretű, a felhasználóval közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatokat is tartalmazó adatfájlokat (cookie) telepít a felhasználó számítógépére adatfeljegyzés, a felhasználó azonosítása, a felhasználó további látogatásainak megkönnyítése, a Szolgáltatás hatékonyságának növelése, az adott felhasználó számára célzott reklám vagy egyéb célzott tartalom eljuttatása vagy piackutatás céljából. Az adatfájlok használatának eredményeképpen az Üzemeltetőhöz került adatokat az Üzemeltető nem kapcsolja az adott felhasználó azonosító adataihoz. Az ún. session cookie-k a cookie-kben beállított határidő végével automatikusan törlődnek.

A felhasználónak böngészőjében a cookie-k vonatkozásában az alábbi lehetőségei vannak:


 

I. beállíthatja, hogy értesítést kapjon arról, ha az Üzemeltető cookie-t kíván elhelyezni a számítógépén,

II. a cookie-k küldését bármikor megtilthatja.

E körben kiemelendő, hogy a cookie-k el nem fogadása azt eredményezi, hogy ezzel összefüggésben bizonyos oldalak vagy funkciók nem működnek megfelelően, valamint lehetséges, hogy a felhasználó nem kap jogosultságot bizonyos adatokhoz való hozzáféréshez. A cookie-kal kapcsolatos további információ a http://www.cookiecentral.com címen érhető el.

Az Üzemeltető által elhelyezett cookie-kon túl a felhasználó gépére harmadik személyek is telepíthetnek adatfájlokat. Ilyen eset lehet például ha a felhasználó a Szolgáltatás keretén belül ellátogat egy másik weboldalra.


 

3. Az adatkezelés célja


 

A Szolgáltatással összefüggésben az Üzemeltető által végzett adatkezelések célja:


 

a Szolgáltatás hatékony nyújtása

a Szolgáltatás használatával kapcsolatban felmerült viták rendezése,

működési problémák elhárítása,

4. Adattovábbítások, harmadik személyek adatkezelései


 

Az Üzemeltető kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában csak az adott felhasználó kifejezett hozzájárulásával adja át harmadik személyeknek a személyes azonosítására alkalmas adatokat. Ugyanez igaz az adatfájlok használatával az Üzemeltető kezelésébe került adatokra. Az egyes személyes adatok harmadik személyekkel való közlésére az alábbi esetekben is sor kerülhet:


 

I. A Szolgáltatás meghatározott részeit (például látogatottsági statisztikák készítése) az Üzemeltető adott esetben szerződéses partnereivel (alvállalkozóival) is végeztetheti. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy az ilyen szerződéses partnerek részére egyes felhasználói adatok átadásra kerülhetnek. Mindemellett az ilyen szerződéses partnert titoktartási kötelezettség terheli.

Ezen szerződéses partnerek az önkéntesség elvének megfelelően csak az egyes felhasználók hozzájárulásával saját jogukon és saját céljaikra is gyűjthetnek felhasználói adatokat, a jogszabályoknak és az adott személy vagy társaság saját adatvédelmi nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően.


 

II. Az Üzemeltető együttműködik a nyomozati jogkörrel rendelkező szervekkel és a bíróságokkal a Szolgáltatás keretén belül elkövetett jogsértések (például csalás, szellemi alkotásokhoz fűződő jogok megsértése) felderítése és szankcionálása érdekében, és teljesíti a jogszabályi rendelkezésen alapuló adatkéréseket.


 

5. Adatbiztonság


 

Bár az Üzemeltető az iparági standardoknak megfelelő biztonsági intézkedéseket foganatosít ennek biztosítására, nem garantálja, hogy a felhasználók a Szolgáltatás keretében kifejtett tevékenységével kapcsolatos vagy a Szolgáltatáson belül megjelenített személyes adatai kizárólag a jelen adatvédelmi nyilatkozatban meghatározott módokon kerülnek kezelésre. Harmadik személyek, vagy akár más felhasználók is képesek lehetnek arra, hogy jogellenesen az adatvédelmi és személyiségi jogokat védő jogszabályi rendelkezések oltalma alá tartozó üzeneteket vagy adatokat hallgassanak le vagy fürkésszenek ki. Ezen felül a felhasználó is megadhatja személyes adatait harmadik személyeknek, akik azt jogellenes célra vagy módon is felhasználhatják.

Az Ön által megadott adatokat az LaserNetworks Kft.

(Általános adatok:

Cégjegyzékszám: 13-09-112296

Cégforma: Korlátolt felelősségű társaság

Bejegyezve: 2007/03/23

2. A cég elnevezése

2/1. LASERNETWORKS Számítógép és Szoftver Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Bejegyzés kelte: 2007/03/23 Közzétéve: 2007/04/19

Hatályos: 2007/03/23 ...

3. A cég rövidített elnevezése

3/1. LASERNETWORKS Kft.

Bejegyzés kelte: 2007/03/23 Közzétéve: 2007/04/19

Hatályos: 2007/03/23 ...

4. A cég idegen nyelvű elnevezése(i), idegen nyelvű rövidített elnevezése(i)

4/2. LASERNETWORKS Computer and Software Commercial and Service Limited Liability Company

Bejegyzés kelte: 2007/05/04 Közzétéve: 2007/05/31

Hatályos: 2007/03/23 ...

5. A cég székhelye

5/1. 2310 Szigetszentmiklós, Napfény utca 4. fszt. 2.

Bejegyzés kelte: 2007/03/23 Közzétéve: 2007/04/19

Hatályos: 2007/03/23 ...

8. A létesítő okirat kelte

8/1. 2007. március 2.

Bejegyzés kelte: 2007/03/23 Közzétéve: 2007/04/19

Hatályos: 2007/03/23

A cég statisztikai számjele

20/3. 13922838-4778-113-13.

Bejegyzés kelte: 2008/12/19 Közzétéve: 2009/01/29

Hatályos: 2008/12/19 ...

21. A cég adószáma

21/2. Adószám: 13922838-2-13.

Közösségi adószám: HU13922838.

Adószám státusza: érvényes adószám

Státusz kezdete: 2007/03/07

A változás időpontja: 2007/03/07

Bejegyzés kelte: 2011/10/03 Közzétéve: 2011/10/20

Hatályos: 2007/03/07 ...

32. A cég pénzforgalmi jelzőszáma

32/1. 10700299-44712604-51100005

A számla megnyitásának dátuma: 2007/03/02.

A pénzforgalmi jelzőszámot a CIB Bank Zrt. Gyöngyösi Fiók (3200 Gyöngyös Szent Bertalan út 1.) kezeli.

Cégjegyzékszám:

Bejegyzés kelte: 2007/03/23 Közzétéve: 2007/04/19

Hatályos: 2007/03/23 ...

32/2. 10700299-44712604-50000005

A számla megnyitásának dátuma: 2008/01/18.

A pénzforgalmi jelzőszámot a CIB Bank Zrt. Gyöngyösi Fiók (3200 Gyöngyös Szent Bertalan út 1.) kezeli.

Cégjegyzékszám:

Bejegyzés kelte: 2008/02/12 Közzétéve: 2008/03/13

Hatályos: 2008/02/12 ...

32/3. 10700299-44712604-50100002

A számla megnyitásának dátuma: 2008/01/18.

A pénzforgalmi jelzőszámot a CIB Bank Zrt. Gyöngyösi Fiók (3200 Gyöngyös Szent Bertalan út 1.) kezeli.

Cégjegyzékszám:

Bejegyzés kelte: 2008/02/12 Közzétéve: 2008/03/13

Hatályos: 2008/02/12 ...

45. A cég elektronikus elérhetősége

45/1.

A cég e-mail címe: lasernetworks@lasernetworks.eu

A változás időpontja: 2011/09/30

Bejegyzés kelte: 2011/10/03 Közzétéve: 2011/10/20

Hatályos: 2011/09/30 ...

49. A cég cégjegyzékszámai

49/1.

Cégjegyzékszám:

Vezetve a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága nyilvántartásában.

Bejegyzés kelte: 2007/03/23 Közzétéve: 2007/04/19

Hatályos: 2007/03/23 ...


 

kizárólag a megrendelés teljesítése, a rendelési feltételek későbbi bizonyítása, illetve hírlevél küldése céljából tárolja.


 

Adatvédelmi és adatkezelési szabályzatunk célja:


 

Ezen adatvédelmi szabályzatot azon célból valósítottuk meg, hogy a LASERNETWORKS Számítógép és Szoftver Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság révén nyújtott mindenféle üzleti szolgálatatások területén, minden egyéni és céges felhasználó számára, tekintet nélkül az esetleges lakóhelyére, világnézetére, nemzetiségére a legmagasabb szinten biztosíthassuk jogainak, különös tekintettel alapvető szabadságjogainak védelmét, közte és egyúttal a magánélethez való jogát tiszteletben tartsák a legszemélyes adatainak gépi feldolgozás bármilyen formája során (adatvédelem).


 

Az adatkezelő megnevezése:

A szolgáltató székhelye: 2112 Veresegyház Levendula u. 45

A szolgáltató elérhetősége, az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címe: laser@lasernetworks.hu

A szolgáltató adószáma: 13922838213

Nyilvántartásban bejegyző hatóság neve: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága

A szolgáltató telefonszáma: 1-4454042

A szerződés nyelve: magyar

A tárhely-szolgáltató neve: ShopRenter.hu Kft.

A tárhely-szolgáltató címe: 4028 Debrecen, Kassai út 129. III/304.

A tárhely-szolgáltató e-mail címe: info@shoprenter.hu

A tárhely-szolgáltató weboldala: www.shoprenter.hu


 


 

Adatait harmadik fél részére nem adjuk át, kivéve, ha az a szerződés teljesítése érdekében alvállalkozónkként működik közre, pl. futárszolgálat, aki az LaserNetworks Kft.-től kapott adatokat semmilyen formában nem jogosult felhasználni, tárolni, illetve harmadik fél részére továbbadni. Adatai kezelésekor a Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvénynek megfelelően járunk el.


 

Regisztrálni csak abbaz az esetben tud vewebolalunkon, amennyiben a regisztráló felhasználónak megdja a következő személyes adatokat:

felhasználónév

saját e-mail cím

jelszó

számlázási cím (számlázási cégnév, utcanév, házszám, település neve és irányítószáma),

szállítási cím (szállítási cégnév, utcanév, házszám, település neve és irányítószáma),

telefonszám


 


 

Az információk tulajdonjoga

Kijelentjük, hogy az LaserNetworks Kft. birtokolja az oldalainkon látható információkat. A www.LaserNetworks.hu oldalainak tartalmát és a kialakítását nemzetközi és magyar törvények védik. Tilos továbbá a tőlünk származó információk, cikkek árusítása, bármilyen formában történő megváltoztatása és ismételt megjelentetése. A megjelent anyaggal kapcsolatos minden további jogunkat fenntartjuk, és szükség esetén akár bírósági úton is érvényesítjük.

Aki a webáruházunkba regisztrálja magát, az adatvédelmi nyilatkozatunkat elfogadottnak tekinti, azzal egyetért.


 

Az általunk használt internetes szoftver működése során technikailag számos információt tárol, többek között a bejelentkezett felhasználó gépének adatai, amely akkor kerülnek rögzítésre, amikor a felhasználó használja a rendszert. Azokat az adatokat, amelyeket a rendszer a felhasználótól vagy a felhasználóról nyer a technikai folyamatok eredményeképpen a rendszer naplózza, de ezek az információk nem kerülnek összekapcsolásra, kivéve törvényi előírosoknak megfelelő eseteket.


 

A LaserNetworks Kft. nem gyűjt semmilyen személyes információt vagy egyénekre vonatkozó adatokat a cookie-k révén. Az összegyűjtött információk egy cookie-azonosítót (amely egy kb. 20 karakter hosszú szám), valamint egy ország-azonosítót tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a LaserNetworks Kft. csak csoportokra vonatkozó statisztikai adatokat gyűjt, de egyéneket vagy információkat, vagy bármely személyhez kapcsolódó weboldali tevékenységet semmilyen módon nem képes azonosítani.


 

Személyes adatok gyűjtése kizárólag a weblapon lévő formanyomtatványokon keresztül történik, amikor is a felhasználó ténylegesen megadja a kért információkat és elküldi azokat a LaserNetworks Kft.nak. Ebben az esetben a LaserNetworks Kft. mindig tiszteletben tartja és követi a személyes adatok gyűjtésére és tárolására vonatkozó törvényi előírásokat és rendeleteket.


 

Ön dönthet úgy is, hogy nem teszi lehetővé a cookie-k használatát (további tudnivalók a következő részben: „Hogyan blokkolhatja és kerülheti el a cookie-kat?”). Így Ön teljesen azonosítatlan marad a LaserNetworks Kft. és az általunk használt Google Analytics eszköz számára.


 

A cookie általános ismertetése

A cookie, más néven HTTP cookie-t, webes cookie-t, vagy böngésző cookie-t, az elsődleges weboldal arra használja, hogy információkat küldjön a felhasználó böngészőjének, a böngésző pedig visszaküldi az információkat az elsődleges weboldalnak. Az információt fel lehet használni a felhasználó hitelesítésére, valamint a böngészési munkamenet, a felhasználói beállítások, a bevásárló kosár tartalmának azonosítására, vagy bármi másra, amit a felhasználó számítógépén tárolt szöveges adatokkal el lehet végezni.


 

Mire használják a gyűjtött információkat?

A cookie-k segítségével összegyűjtött információk alapján a LaserNetworks Kft. igyekszik megismerni honlapjának látogatóit, illetve azt, hogy hogyan használják a honlapját. Minden információ névtelen, de a rendszer nyomon követ trendeket, mint pl. a látogató weboldalon történő navigálása alatti klikk-sorozat (Clickstream).


 

A felhasználó által a regisztráció során kért és megadott adatokat, a felhasználó által kért információk (például termék-, pénzügyi és állásinformációk) elküldésekor használjuk.


 

Milyen adatokat gyűjtünk?

A LaserNetworks Kft. A/S kétféle információt gyűjt a saját weboldalairól. A cookie-k segítségével összegyűjtött információkat, és a felhasználók által közölt adatokat, amelyeket a további információk, mintarendelések stb. érdekében kitöltött űrlapokon közölnek velünk.


 

A cookie-k segítségével összegyűjtött információkat a Google Analytics rendszer határozza meg, például:

A jelenlegi honlap-látogatás időpontja.

A felhasználó járt-e már a honlapon, és ha igen, mikor.

Milyen honlapról érkezett a felhasználó a LaserNetworks Kft. honlapjára (megjegyzés: az elsődleges weblap cookie-jai nem osztják meg az információkat az egyes honlapok között)

IP cím, ami az olyan információk azonosítására szolgál, mint az ország, állam, város (ez az úgynevezett IP helymeghatározás - geolocation).

A cookie nem gyűjt olyan adatokat, mint név, e-mail cím, egyéb cím vagy számlázási adatok.

A Google Analytics szolgáltatási feltételei egyértelműen meg is tiltják minden Analytics ügyfélnek az olyan információk gyűjtését, amelyek személyes adatokat társítanak a Google Analytics adataihoz.


 

A felhasználók által közölt információk a céltól függően változnak valamennyi űrlapon. Kijelentjük, hogy ezek az űrlapok a globális és helyi törvények és rendeletek előírásaival összhangban készültek.


 

A személyes adatok védelme

A LaserNetworks Kft. garantálja, hogy minden felhasználó-specifikus adat tárolása megfelel a helyi és nemzetközi törvényeknek és rendeleteknek.

A cookie-k segítségével összegyűjtött információkat a Google tárolja. További tudnivalókat a Google adatvédelmi irányelvei tartalmaznak.


 

Hogyan blokkolhatja és kerülheti el a cookie-kat

Internet Explorer:

Nyissa meg a böngészőben az Eszközök menüt, majd és válassza ki az Internet Beállítások  Adatvédelem  Speciális fület.

Kattintson az „Az automatikus cookie-kezelés felülbírálata” parancsra.

Adja meg, hogyan kezelje az Internet Explorer a belső és külső cookie-kat (a jelenleg böngészett, és az attól eltérő weblapok cookie-jait).

Ha mindig engedélyezni akarja a cookie-k mentését a számítógépre, kattintson az „Engedélyezés” gombra.

Ha soha nem akarja engedélyezni a cookie-k mentését a számítógépre, kattintson a „Blokkolás” gombra.

Ha azt szeretné, a böngésző megkérdezze, mentse-e a cookie-t a számítógépre, akkor kattintson a Rákérdezés gombra.

Ha engedélyezni szeretné, hogy a böngésző lementse a számítógépre a munkamenet cookie-kat (a cookie-k törlődnek a számítógépről, amikor bezárja az Internet Explorert), akkor kattintson a „Munkamenet cookie-k fogadása” jelölőnégyzetbe.


 

Google Chrome

Kattintson a böngésző eszköztárán lévő csavarkulcs ikonra.

Válassza a Beállítások (Mac és Linux: Preferences, Chromebook: Beállítások.) párbeszédpanelt.

Kattintson „A motorháztető alatt” (Under teh Hood) fülre.

Kattintson az "Adatvédelem" részben a „Tartalombeállítások” gombra.

A megjelenő „Tartalombeállítások” párbeszédablakban kattintson a Cookie-k fülre.


 

A sütik törlése

Kattintson az „Összes cookie és webhelyadat” gombra, ekkor megnyílik a „Cookie-k és egyéb adatok” párbeszédpanel.

Az összes cookie törléséhez kattintson az „Összes eltávolítása” gombra. Ha csak egy bizonyos cookie-t szeretne törölni, válassza ki a cookie-t küldő weblapot, majd a cookie-t, és kattintson az „Eltávolítás” gombra.


 

Cookie-k tiltása alapértelmezés szerint

Az összes cookie tiltása: Válassza ki az „Adatmentés tiltása a webhelyeken” gombot. Ne feledje, hogy ez a beállítás megakadályozza a belépést a legtöbb bejelentkezést igénylő weblapra. Ezután a címsorban egy ikon jelzi, amikor a böngésző letilt egy-egy cookie-t.

Csak a harmadik féltől származó cookie blokkolása: Válassza ki a „Harmadik felektől származó cookie-k blokkolása” jelölőnégyzetet. Ez után még ha Ön hozzá is adott egy webhelyet a kivételekhez, és úgy döntött, hogy elfogadja a cookie-kat, a böngésző nem fogadja el a webhely harmadik féltől származó sütijeit, ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve.


 

Cookie-k engedélyezése alapértelmezés szerint

Győződjön meg arról, hogy ki van-e választva a „Helyi adatok mentésének engedélyezése” parancs, ekkor a böngésző elfogadja mind a belső mind pedig a külső cookie-kat. Ha csak a weblap saját cooki-jait (belső cookie-kat) szeretné fogadni, válassza ki a „Harmadik felektől származó cookie-k blokkolása” jelölőnégyzetet.


 

Kivételek kezelése bizonyos webhelyek vagy domainek esetében

Ha be szeretné állítani, hogy hogyan kezelje a program a sütiket bizonyos webhelyek vagy domainek esetében, kattintson a Kivételek kezelése gombra. Az ekkor megjelenő cookie és webhelyadat-kivételek párbeszédablakba a következők szerint vehetünk fel kezelési szabályokat:

Kattintson az „Új gazdagépnévminta hozzáadása” mezőre, és írja be a domain nevet, amelyhez kivételt szeretne létrehozni.

Ha egy egész domainhez szeretne kivételeket létrehozni, akkor írja be a [*.] szöveget a domain neve elé. (pl. [*.]google.com).

IP-címet, IPv6 címet, vagy nem http URL linket is megadhat.

A menü segítségével adja meg, hogy a weboldal beállíthatja-e a sütiket. Ha a „Csak programfolyamat” parancsot választjuk ki, akkor a böngésző bezárásakor a cookie-k mindig törlődnek.

Ebben a párbeszédablakban lehet szerkeszteni vagy eltávolítani is a kivételeket.


 

Safari

Válassza ki a Safari  Preferences (Beállítások) parancsot.

Kattintson a Security (Biztonság) eszköztár gombra.

A Safari megjeleníti a beállításokat.

Az alábbi rádiógombok segítségével válassza ki, hogyan fogadja a cookie-kat:

Never (Soha): a cookie-k teljes blokkolása.

Always (Mindig): Elfogad minden cookie-t

Only from Sites You Navigate To (Csak a meglátogatott webhelyektől): Ez az alapértelmezett beállítás, amely lehetővé teszi a webhelyek megfelelő működését, a tiltott sütik áradata nélkül.

Ha meg szeretné tekinteni a rendszerben jelenleg található sütiket, kattintson a Show Cookies (Cookie-k megjelenítése) gombra.

A cookie-t használó weblap a cookie-fájlban tárolt összes információt el fogja felejti, ami azt jelenti, hogy esetleg kézzel kell majd beírni dolgokat, például a jelszót, amelyet a weblap korábban automatikusan a sütiből olvasott be.

A módosítások mentéséhez kattintson a Close (Bezárás) gombra.

z Internet Explorer több különböző lehetőséget biztosít a számítógépén tárolt cookie-k vezérlésére. Letilthatja vagy engedélyezheti az cookie-t, vagy kijelölhet adott helyeket, ahonnan el kívánja fogadni a cookie-kat. Ezek a módosítások a már a számítógépén tárolt cookie-kat nem érintik. Éppen ezért törölheti a már a számítógépén tárolt cookie-kat az alábbi lépések végrehajtása előtt. Lásd: Cookie-k: gyakran ismételt kérdések című témakörben talál további tudnivalókat.


 

Az összes megjelenítése

Cookie-k blokkolása vagy engedélyezése


 

Cookie-k blokkolása vagy engedélyezése típusuk alapján


 

Adott webhelyekről származó cookie-k blokkolása vagy engedélyezése


 

A Internet Explorer megnyitásához kattintson a Start gombra A Start gomb, utána pedig kattintson az internet Explorer parancsra.


 

Kattintson az Eszközök gombra, majd az Internetbeállítások parancsra.


 

Kattintson az Adatvédelem lapra, majd mozgassa a csúszkát a legfelső és legalsó közötti pozícióba, úgy, hogy ne blokkolja, de ne is engedélyezze az összes cookie-t.


 

Kattintson a Helyek gombra.


 

A Webhely címe mezőbe írja be a webhely címét, majd kattintson a Blokkolás vagy az Engedélyezés parancsra.


 

Ahogy írja be a szöveget, a már meglátogatott webhelyek listája meg fog jelenni. Rákattinthat a lista egy elemére, így az megjelenik a Webhely címe mezőben.


 

Ismételje meg az 5. lépést minden tiltani vagy engedélyezni kívánt webhely esetében. Ha elkészült, kattintson az OK gombra.


 

Helyezze vissza a csúszkát az eredeti pozíciójába, majd kattintson az OK gombra.


 

6.1 Jogok gyakorlása, jogorvoslat


 

Felvilágosítás

A felhasználók jogosultak személyes adataik kezeléséről, felhasználásáról tájékoztatást kérni a laser@lasernetworks.hu email címen.


 

Jogorvoslat

Az a felhasználó, aki úgy érzi, hogy az Üzemeltető megsértette személyes adatai védelméhez való jogát, igényét polgári bíróság előtt érvényesítheti, vagy kérheti az adatvédelmi biztos segítségét is. Az erre, valamint az adatkezelő kötelezettségeire vonatkozó részletes törvényi rendelkezéseket a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény tartalmazza.


 

6.2 Felelősség


 

Az Üzemeltető a felhasználók által a Szolgáltatás keretén belül tárolt, elérhetővé- vagy közzétett és küldött információkért mindennemű felelősségét kizárja.

Amennyiben az Üzemeltető tudomást szerez arról, hogy a felhasználó valamely harmadik személy jogait vagy a jogszabályokat sértő módon a Szolgáltatás használata során más személy személyes adatait adja meg, a Szolgáltatáson belül nyilvánosan hozzáférhető vagy jogellenesen megszerzett személyes vagy egyéb adatokat harmadik személyek jogait vagy jogszabályt sértő módon használja vagy egyébként a jelen adatvédelmi nyilatkozatban foglalt rendelkezéseket megszegte illetve a Szolgáltatás használata során kárt okozott, az Üzemeltető megteszi a szükséges lépéseket a kár megtérítése, illetőleg a jogi úton történő felelősségre vonás érdekében.


 

6.3 Módosítás


 

Az Üzemeltető fenntartja a jogot a jelen adatvédelmi nyilatkozat módosítására. Módosítás esetében az Üzemeltető a módosított nyilatkozatot elérhetővé teszi a Szolgáltatás nyitóoldalán.


 

Szigetszentmiklós, 2014.08.14


 

2011. évi CXII. törvény

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról1

Az Országgyulés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása

érdekében, a személyes adatok védelmét, valamint a közérdeku és a közérdekbol nyilvános adatok

megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapveto szabályokról,

valamint az ezen szabályok ellenorzésére hivatott hatóságról az Alaptörvény végrehajtására, az

Alaptörvény VI. cikke alapján a következo törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja

1. § E törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapveto szabályok meghatározása annak

érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelok tiszteletben tartsák,

valamint a közügyek átláthatósága a közérdeku és a közérdekbol nyilvános adatok

megismeréséhez és terjesztéséhez fuzodo jog érvényesítésével megvalósuljon.

2. A törvény hatálya

2. § (1) E törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és

adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdeku adatra vagy

közérdekbol nyilvános adatra vonatkozik.

(2) E törvényt a teljesen vagy részben automatizált eszközzel, valamint a manuális módon végzett

adatkezelésre és adatfeldolgozásra egyaránt alkalmazni kell.

(3) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni, ha az Európai Unió területén kívül személyes adatok

kezelését folytató adatkezelo az adatfeldolgozással Magyarország területén székhellyel,

telephellyel, fiókteleppel vagy lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezo adatfeldolgozót bíz meg,

vagy itt lévo eszközt használ fel, kivéve, ha ez az eszköz csak az Európai Unió területén átmeno

adatforgalom célját szolgálja. Az ilyen adatkezelonek Magyarország területén képviselot kell

kineveznie.

(4) Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit a természetes személynek a kizárólag saját

személyes céljait szolgáló adatkezeléseire.

(5) A közszféra információinak további felhasználására vonatkozóan törvény az adatszolgáltatás

módjára és feltételeire, az azért fizetendo ellenértékre, valamint a jogorvoslatra vonatkozóan e

törvénytol eltéro szabályokat állapíthat meg.

3. Értelmezo rendelkezések

3. § E törvény alkalmazása során:

1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy

közvetve - azonosítható természetes személy;

2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító

jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális

azonosságára jellemzo ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó

következtetés;

3. különleges adat:

a)2 a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos

vagy más világnézeti meggyozodésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre

vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bunügyi

személyes adat;

4. bunügyi személyes adat: a büntetoeljárás során vagy azt megelozoen a buncselekménnyel

vagy a büntetoeljárással összefüggésben, a büntetoeljárás lefolytatására, illetve a

buncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél

keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett eloéletre vonatkozó személyes

adat;

5. közérdeku adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban

meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévo és tevékenységére

vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma

alá nem eso, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül

kezelésének módjától, önálló vagy gyujteményes jellegétol, így különösen a hatáskörre,

illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedo

értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a muködést szabályozó jogszabályokra, valamint a

gazdálkodásra, a megkötött szerzodésekre vonatkozó adat;

6. közérdekbol nyilvános adat: a közérdeku adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat,

amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetoségét vagy hozzáférhetové tételét törvény

közérdekbol elrendeli;

7. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelo

tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes

adatok - teljes köru vagy egyes muveletekre kiterjedo - kezeléséhez;

8. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az

adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

9.3 adatkezelo: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezo

szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját

meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza

és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;

10. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely muvelet vagy a

muveletek összessége, így különösen gyujtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása,

megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala,

összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok

további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a

személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzok (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép)

rögzítése;

11. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történo hozzáférhetové

tétele;

12. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történo hozzáférhetové tétele;

13. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem

lehetséges;

14. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

15. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy

meghatározott idore történo korlátozása céljából;

16. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

17. adatfeldolgozás: az adatkezelési muveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése,

függetlenül a muveletek végrehajtásához alkalmazott módszertol és eszköztol, valamint az

alkalmazás helyétol, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

18.4 adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem

rendelkezo szervezet, aki vagy amely szerzodés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése

alapján kötött szerzodést is - adatok feldolgozását végzi;

19. adatfelelos: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezoen közzéteendo

közérdeku adatot eloállította, illetve amelynek a muködése során ez az adat keletkezett;

20. adatközlo: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelos nem maga teszi közzé az

adatot - az adatfelelos által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;

21. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

22. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem

rendelkezo szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelovel vagy az

adatfeldolgozóval;

23. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrol szóló

megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió

és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrol szóló megállapodásban nem részes állam

között létrejött nemzetközi szerzodés alapján az Európai Gazdasági Térségrol szóló

megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

24. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.

II. FEJEZET

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

4. Az adatkezelés elvei

4. § (1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség

teljesítése érdekében kezelheto. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az

adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell

lennie.

(2) Csak olyan személyes adat kezelheto, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához

elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához

szükséges mértékben és ideig kezelheto.

(3) A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megorzi e minoségét, amíg kapcsolata az

érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelo rendelkezik

azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

(4) Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az

adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az

adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

(5)5 A személyes adatok kezelését tisztességesnek és törvényesnek kell tekinteni, ha az érintett

véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása érdekében az érintett véleményét megismerni

kívánó személy az érintett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén felkeresi, feltéve, hogy az érintett

személyes adatait e törvény rendelkezéseinek megfeleloen kezelik és a személyes megkeresés

nem üzleti célra irányul. A személyes megkeresésre a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti

napon nem kerülhet sor.

5. Az adatkezelés jogalapja

5. § (1) Személyes adat akkor kezelheto, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi

önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelezo

adatkezelés).

(2) Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelheto, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,

b) a 3. § 3. pont a) alpontjában foglalt adatok esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi

szerzodés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapveto jog

érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a buncselekmények megelozése vagy üldözése

érdekében vagy honvédelmi érdekbol törvény elrendeli, vagy

c) a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból

elrendeli.

(3) Kötelezo adatkezelés esetén a kezelendo adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az

adatok megismerhetoségét, az adatkezelés idotartamát, valamint az adatkezelo személyét az

adatkezelést elrendelo törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.

(4) Kizárólag állami vagy önkormányzati szerv kezelheti az állam buncselekmények megelozésére

és üldözésére irányuló, valamint közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatainak ellátása céljából

kezelt bunügyi személyes adatokat, valamint a szabálysértési, a polgári peres és nemperes ügyekre

vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásokat.

6. § (1) Személyes adat kezelheto akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen

vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelore vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

b) az adatkezelo vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és

ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fuzodo jog korlátozásával arányban áll.

(2) Ha az érintett cselekvoképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes

hozzájárulását megadni, akkor a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez,

valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegeto közvetlen veszély elhárításához

vagy megelozéséhez szükséges mértékben a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett

személyes adatai kezelhetoek.

(3) A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának

érvényességéhez törvényes képviselojének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem

szükséges.

(4) Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelovel írásban kötött szerzodés

végrehajtása, a szerzodésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes

adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a

kezelendo adatok meghatározását, az adatkezelés idotartamát, a felhasználás célját, az adatok

továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerzodésnek

félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a

szerzodésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

(5) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelo a felvett

adatokat törvény eltéro rendelkezésének hiányában

a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy

b) az adatkezelo vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek

érvényesítése a személyes adatok védelméhez fuzodo jog korlátozásával arányban áll

további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követoen is

kezelheti.

(6) Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás

lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben

az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.

(7) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa

közölt vagy nyilvánosságra hozatalra általa átadott személyes adatok tekintetében.

(8) Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

6. Az adatbiztonság követelménye

7. § (1) Az adatkezelo köteles az adatkezelési muveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy

az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az

érintettek magánszférájának védelmét.

(2) Az adatkezelo, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok

biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és

kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és

titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(3) Az adatokat megfelelo intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés,

megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen

megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó

hozzáférhetetlenné válás ellen.

(4) A különbözo nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében

megfelelo technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok - kivéve ha

azt törvény lehetové teszi - közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez

rendelhetok.

(5) A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelo és az adatfeldolgozó

további intézkedésekkel biztosítja

a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;

b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli

berendezés segítségével történo használatának megakadályozását;

c) annak ellenorizhetoségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli

berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;

d) annak ellenorizhetoségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki

vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;

e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történo helyreállíthatóságát és

f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépo hibákról jelentés készüljön.

(6) Az adatkezelonek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések

meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több

lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb

szintu védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelonek.

7. Adattovábbítás külföldre

8. § (1)6 Személyes adatot e törvény hatálya alá tartozó adatkezelo vagy adatfeldolgozó harmadik

országban adatkezelést folytató adatkezelo részére akkor továbbíthat, vagy harmadik országban

adatfeldolgozást végzo adatfeldolgozó részére akkor adhat át, ha

a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy

b) az adatkezelésnek az 5. §-ban, illetve a 6. §-ban eloírt feltételei teljesülnek, és - a 6. § (2)

bekezdésében foglalt esetet kivéve - a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint

feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelo szintu védelme.

(2) A személyes adatok megfelelo szintu védelme akkor biztosított, ha

a) az Európai Unió kötelezo jogi aktusa azt megállapítja, vagy

b) a harmadik ország és Magyarország között az érintetteknek a 14. §-ban foglalt jogai

érvényesítésére, a jogorvoslati jog biztosítására, valamint az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás

független ellenorzésére vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazó nemzetközi szerzodés van

hatályban.

(3)7 Személyes adatok a nemzetközi jogsegélyrol, az adóügyi információcserérol, valamint a

kettos adóztatás elkerülésérol szóló nemzetközi szerzodés végrehajtása érdekében, a nemzetközi

szerzodésben meghatározott célból, feltételekkel és adatkörben - a (2) bekezdésben meghatározott

feltételek hiányában is - továbbíthatók harmadik országba.

(4) Az EGT-államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén

belüli adattovábbításra kerülne sor.

8. Az adatkezelés korlátai

9. § (1) Ha törvény, nemzetközi szerzodés vagy az Európai Unió kötelezo jogi aktusának

rendelkezése alapján az adatkezelo személyes adatot akként vesz át, hogy az adattovábbító

adatkezelo az adattovábbítással egyidejuleg jelzi a személyes adat

a) kezelésének lehetséges célját,

b) kezelésének lehetséges idotartamát,

c) továbbításának lehetséges címzettjeit,

d) érintettje e törvényben biztosított jogainak korlátozását, vagy

e) kezelésének egyéb korlátozását

(a továbbiakban: együtt: adatkezelési korlátozás), a személyes adatokat átvevo adatkezelo (a

továbbiakban: adatátvevo) a személyes adatot az adatkezelési korlátozásnak megfelelo

terjedelemben és módon kezeli, az érintett jogait az adatkezelési korlátozásnak megfeleloen

biztosítja.

(2) Az adatátvevo az adatkezelési korlátozásra tekintet nélkül is kezelheti a személyes adatot és

biztosíthatja az érintett jogait, ha ahhoz az adattovábbító adatkezelo elozetes hozzájárulását adta.

(3) Törvény, nemzetközi szerzodés vagy az Európai Unió kötelezo jogi aktusának rendelkezése

alapján az adatkezelo a személyes adat továbbításával egyidejuleg a címzettet tájékoztatja az

alkalmazandó adatkezelési korlátozásról.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott hozzájárulást az adatkezelo akkor adhatja meg, ha az nem

ütközik a Magyarország joghatósága alatt álló jogalanyok tekintetében alkalmazandó jogi

rendelkezésbe.

(5) Az adattovábbító adatkezelot - kérelmére - az adatátvevo tájékoztatja az átvett személyes

adatok felhasználásáról.

9. Adatfeldolgozás

10. § (1) Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és

kötelezettségeit e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az

adatkezelo határozza meg. Az általa adott utasítások jogszeruségéért az adatkezelo felel.

(2)8 Az adatfeldolgozó az adatkezelo rendelkezése szerint vehet igénybe további adatfeldolgozót.

(3) Az adatfeldolgozó az adatkezelést érinto érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott

személyes adatokat kizárólag az adatkezelo rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára

adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelo rendelkezései szerint

köteles tárolni és megorizni.

(4) Az adatfeldolgozásra vonatkozó szerzodést írásba kell foglalni. Az adatfeldolgozással nem

bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti

tevékenységben érdekelt.

10. Automatizált adatfeldolgozással hozott döntés

11. § (1) Kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzoinek értékelésén

alapuló döntés meghozatalára csak akkor kerülhet sor, ha a döntést

a) valamely szerzodés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve hogy azt az érintett

kezdeményezte, vagy

b) olyan törvény teszi lehetové, amely az érintett jogos érdekeit biztosító intézkedéseket is

megállapítja.

(2) Az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés esetén az érintettet - kérelmére - tájékoztatni

kell az alkalmazott módszerrol és annak lényegérol, valamint az érintettnek álláspontja kifejtésére

lehetoséget kell biztosítani.

11. Személyes adatok kezelése tudományos kutatás során

12. § (1) Tudományos kutatás céljára felvett személyes adat csak tudományos kutatás céljára

használható fel.

(2) A személyes adat érintettel való kapcsolatának megállapítását - mihelyt a kutatási cél

megengedi - véglegesen lehetetlenné kell tenni. Ennek megtörténtéig is külön kell tárolni azokat az

adatokat, amelyek meghatározott vagy meghatározható természetes személy azonosítására

alkalmasak. Ezek az adatok egyéb adatokkal csak akkor kapcsolhatók össze, ha az a kutatás

céljára szükséges.

(3) A tudományos kutatást végzo szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat

nyilvánosságra, ha

a) az érintett ahhoz hozzájárult, vagy

b) az a történelmi eseményekrol folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges.

12. Személyes adatok felhasználása statisztikai célra

13. § (1) A kötelezo adatkezelés keretében kezelt személyes adatokat - ha törvény eltéroen nem

rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célból egyedi azonosításra alkalmas módon

átveheti és törvényben meghatározottak szerint kezelheti.

(2) A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok - ha törvény eltéroen nem

rendelkezik - csak statisztikai célra kezelhetok. A személyes adatok statisztikai célra történo

kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg.

13. Az érintettek jogai és érvényesítésük

14. § Az érintett kérelmezheti az adatkezelonél

a) tájékoztatását személyes adatai kezelésérol,

b) személyes adatainak helyesbítését, valamint

c) személyes adatainak - a kötelezo adatkezelés kivételével - törlését vagy zárolását.

15. § (1)9 Az érintett kérelmére az adatkezelo tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az

általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok

forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idotartamáról, az adatfeldolgozó nevérol, címérol és

az adatkezeléssel összefüggo tevékenységérol, továbbá - az érintett személyes adatainak

továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérol.

(2) Az adatkezelo az adattovábbítás jogszeruségének ellenorzése, valamint az érintett

tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt

személyes adatok továbbításának idopontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a

továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést eloíró

jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatok adattovábbítási nyilvántartásban való megorzésére irányuló - és

ennek alapján a tájékoztatási - kötelezettség idotartamát az adatkezelést eloíró jogszabály

korlátozhatja. E korlátozás körében személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok

esetében pedig húsz évnél rövidebb idotartam nem állapítható meg.

(4)10 Az adatkezelo köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb ido alatt, legfeljebb

azonban 30 napon belül, közértheto formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni

a tájékoztatást.

(5) A (4) bekezdésben foglalt tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kéro a folyó évben azonos

adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelohöz még nem nyújtott be. Egyéb

esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerzodés

is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen

kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

16. § (1) Az érintett tájékoztatását az adatkezelo csak a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 19. §-

ban meghatározott esetekben tagadhatja meg.

(2) A tájékoztatás megtagadása esetén az adatkezelo írásban közli az érintettel, hogy a

felvilágosítás megtagadására e törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás

megtagadása esetén az adatkezelo tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás

lehetoségérol.

(3) Az elutasított kérelmekrol az adatkezelo a Hatóságot évente a tárgyévet követo év január 31-

éig értesíti.

17. § (1) Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelo személyes

adat az adatkezelo rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelo helyesbíti.

(2) A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett - a 14. § c) pontjában foglaltak szerint - kéri;

c) az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszeruen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést

törvény nem zárja ki;

d) az adatkezelés célja megszunt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott

határideje lejárt;

e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a törlési kötelezettség nem vonatkozik

azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály

értelmében levéltári orizetbe kell adni.

(4) Törlés helyett az adatkezelo zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a

rendelkezésére álló információk alapján feltételezheto, hogy a törlés sértené az érintett jogos

érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelheto, ameddig fennáll az az

adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.

(5) Az adatkezelo megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak

helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem

állapítható meg egyértelmuen.

18. § (1)11 A helyesbítésrol, a zárolásról, a megjelölésrol és a törlésrol az érintettet, továbbá

mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az

értesítés mellozheto, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem

sérti.

(2) Ha az adatkezelo az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a

kérelem kézhezvételét követo 30 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti

kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem

elutasítása esetén az adatkezelo tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a

Hatósághoz fordulás lehetoségérol.

19. § Az érintettnek a 14-18. §-ban meghatározott jogait törvény korlátozhatja az állam külso és

belso biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a buncselekmények megelozése vagy

üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati

gazdasági vagy pénzügyi érdekbol, az Európai Unió jelentos gazdasági vagy pénzügyi érdekébol,

valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggo fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és

munkavédelmi kötelezettségszegések megelozése és feltárása céljából - beleértve minden esetben

az ellenorzést és a felügyeletet is -, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.

14. Az érintett elozetes tájékoztatásának követelménye

20. § (1) Az érintettel az adatkezelés megkezdése elott közölni kell, hogy az adatkezelés

hozzájáruláson alapul vagy kötelezo.

(2) Az érintettet az adatkezelés megkezdése elott egyértelmuen és részletesen tájékoztatni kell az

adatai kezelésével kapcsolatos minden tényrol, így különösen az adatkezelés céljáról és

jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyérol, az adatkezelés

idotartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelo a 6. § (5) bekezdése alapján

kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az

érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetoségeire is.

(3) Kötelezo adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet a (2) bekezdés szerinti információkat

tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.

(4) Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a

tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is:

a) az adatgyujtés ténye,

b) az érintettek köre,

c) az adatgyujtés célja,

d) az adatkezelés idotartama,

e) az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelok személye,

f) az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetoségeinek ismertetése,

valamint

g) ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés

nyilvántartási száma, kivéve a 68. § (2) bekezdésében foglalt esetet.

15. Tiltakozás személyes adat kezelése ellen

21. § (1) Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelore vonatkozó jogi

kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelo, adatátvevo vagy harmadik személy jogos

érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelezo adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás

vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

(2) Az adatkezelo a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idon belül, de

legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és

döntésérol a kérelmezot írásban tájékoztatja.

(3) Ha az adatkezelo az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést -

beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszünteti, és az adatokat zárolja,

valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekrol értesíti mindazokat, akik

részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni

a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

(4) Ha az érintett az adatkezelonek a (2) bekezdés alapján meghozott döntésével nem ért egyet,

illetve ha az adatkezelo a (2) bekezdés szerinti határidot elmulasztja, az érintett - a döntés

közlésétol, illetve a határido utolsó napjától számított 30 napon belül - a 22. §-ban meghatározott

módon bírósághoz fordulhat.

(5) Ha az adatátvevo jogának érvényesítéséhez szükséges adatokat az érintett tiltakozása miatt

nem kapja meg, a (3) bekezdés alapján történo értesítés közlésétol számított 15 napon belül, az

adatokhoz való hozzájutás érdekében - a 22. §-ban meghatározott módon - bírósághoz fordulhat az

adatkezelo ellen. Az adatkezelo az érintettet is perbe hívhatja.

(6) Ha az adatkezelo a (3) bekezdés szerinti értesítést elmulasztja, az adatátvevo felvilágosítást

kérhet az adatátadás meghiúsulásával kapcsolatos körülményekrol az adatkezelotol, amely

felvilágosítást az adatkezelo az adatátvevo erre irányuló kérelmének kézbesítését követo 8 napon

belül köteles megadni. Felvilágosítás kérése esetén az adatátvevo a felvilágosítás megadásától, de

legkésobb az arra nyitva álló határidotol számított 15 napon belül fordulhat bírósághoz az

adatkezelo ellen. Az adatkezelo az érintettet is perbe hívhatja.

(7) Az adatkezelo az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az adat

azonban nem továbbítható az adatátvevo részére, ha az adatkezelo egyetértett a tiltakozással, vagy

a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította.

16. Bírósági jogérvényesítés

22. § (1) Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint a 21. §-ban meghatározott esetekben

az adatátvevo az adatkezelo ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelo köteles

bizonyítani. A 21. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetben a részére történo adattovábbítás

jogszeruségét az adatátvevo köteles bizonyítani.

(3)12 A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per - az érintett választása szerint - az

érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék elott is megindítható.

(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az

érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.

(5) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelot a tájékoztatás megadására, az adat

helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés

megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve a 21. §-ban

meghatározott adatátvevo által kért adat kiadására kötelezi.

(6) Ha a bíróság a 21. §-ban meghatározott esetekben az adatátvevo kérelmét elutasítja, az

adatkezelo köteles az érintett személyes adatát az ítélet közlésétol számított 3 napon belül törölni.

Az adatkezelo köteles az adatokat akkor is törölni, ha az adatátvevo a 21. § (5), illetve (6)

bekezdésében meghatározott határidon belül nem fordul bírósághoz.

(7) A bíróság elrendelheti ítéletének - az adatkezelo azonosító adatainak közzétételével történo -

nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben

védett jogai megkövetelik.

17.13 Kártérítés és sérelemdíj

23. §14 (1) Ha az adatkezelo az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az

adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

(2) Ha az adatkezelo az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság

követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az

adatkezelotol sérelemdíjat követelhet.

(3) Az érintettel szemben az adatkezelo felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az

adatkezelo köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés

esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelo mentesül az okozott kárért való felelosség és a

sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett

személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eso elháríthatatlan ok idézte elo.

(4) Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelheto a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a

károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy

súlyosan gondatlan magatartásából származott.

18. Belso adatvédelmi felelos és adatvédelmi szabályzat

24. § (1) Az adatkezelo, illetve az adatfeldolgozó szervezetén belül, közvetlenül a szerv

vezetojének felügyelete alá tartozó - jogi, közigazgatási, informatikai vagy ezeknek megfelelo,

felsofokú végzettséggel rendelkezo - belso adatvédelmi felelost kell kinevezni vagy megbízni

a) az országos hatósági, munkaügyi vagy bunügyi adatállományt kezelo, illetve feldolgozó

adatkezelonél és adatfeldolgozónál;

b) a pénzügyi szervezetnél;

c) az elektronikus hírközlési és közüzemi szolgáltatónál.

(2) A belso adatvédelmi felelos

a) közremuködik, illetve segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggo döntések

meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában;

b) ellenorzi e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint a belso

adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatok rendelkezéseinek és az adatbiztonsági

követelményeknek a megtartását;

c) kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak

megszüntetésére hívja fel az adatkezelot vagy az adatfeldolgozót;

d) elkészíti a belso adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot;

e) vezeti a belso adatvédelmi nyilvántartást;

f) gondoskodik az adatvédelmi ismeretek oktatásáról.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkezeloknek, valamint - az adatvédelmi nyilvántartásba

bejelentési kötelezettség alá nem eso adatkezelok kivételével - egyéb állami és önkormányzati

adatkezeloknek e törvény végrehajtása érdekében adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kell

készíteniük.

19. A belso adatvédelmi felelosök konferenciája

25. § (1) A belso adatvédelmi felelosök konferenciája (a továbbiakban: konferencia) a Hatóság és

a belso adatvédelmi felelosök rendszeres szakmai kapcsolattartását szolgálja, célja a személyes

adatok védelmére és a közérdeku adatok megismerésére vonatkozó jogszabályok alkalmazása

során az egységes joggyakorlat kialakítása.

(2) A konferenciát a Hatóság elnöke szükség szerint, de évente legalább egyszer hívja össze, és

meghatározza napirendjét.

(3) A konferencia tagja minden olyan szervezet belso adatvédelmi felelose, amelynél a felelos

kinevezése törvény alapján kötelezo.

(4) A konferencia tagjai lehetnek azon szervezetek belso adatvédelmi felelosei, amelyek esetében

a kinevezés nem kötelezo. E célból a Hatóság által vezetett belso adatvédelmi felelosi

nyilvántartásba bejelentkezhetnek.

(5) A Hatóság a kapcsolattartás céljából belso adatvédelmi felelosi nyilvántartást vezet a

konferencia tagjairól. A nyilvántartás tartalmazza a belso adatvédelmi felelos nevét, postai és

elektronikus levélcímét, továbbá a képviselt szervezet megnevezését.

(6) A nyilvántartásban a Hatóság az (5) bekezdés szerinti adatokat a belso adatvédelmi felelos e

megbízatásának megszunésérol való tudomásszerzéséig tartja nyilván.

III. FEJEZET

A KÖZÉRDEKU ADATOK MEGISMERÉSE

20. A közérdeku adatok megismerésének általános szabályai

26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott

egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó

szerv) lehetové kell tennie, hogy a kezelésében lévo közérdeku adatot és közérdekbol nyilvános

adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki

megismerhesse.

(2)15 Közérdekbol nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró

személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetoi megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggo

egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetoségét törvény

eloírja. A közérdekbol nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben

tartásával terjeszthetoek. A közérdekbol nyilvános személyes adatok honlapon történo

közzétételére az 1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény

rendelkezései irányadóak.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekbol nyilvános adat a jogszabály vagy állami,

illetoleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerzodés alapján kötelezoen igénybe veendo vagy

más módon ki nem elégítheto szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévo, e

tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minosülo adat.

27. § (1) A közérdeku vagy közérdekbol nyilvános adat nem ismerheto meg, ha az a minosített

adat védelmérol szóló törvény szerinti minosített adat.

(2) A közérdeku és közérdekbol nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták

meghatározásával - törvény

a) honvédelmi érdekbol;

b) nemzetbiztonsági érdekbol;

c) buncselekmények üldözése vagy megelozése érdekében;

d) környezet- vagy természetvédelmi érdekbol;

e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekbol;

f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel;

g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel;

h) a szellemi tulajdonhoz fuzodo jogra tekintettel

korlátozhatja.

(3)16 Közérdekbol nyilvános adatként nem minosül üzleti titoknak a központi és a helyi

önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést

érinto juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával,

használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen

vagyont érinto bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek

megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekbol elrendeli. A nyilvánosságra

hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez -

való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan

sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekbol nyilvános adat

megismerésének lehetoségét.

(3a)17 Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezo

szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi

vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggo és a (3) bekezdés alapján

közérdekbol nyilvános adatra vonatkozóan - erre irányuló igény esetén - bárki számára tájékoztatást

adni. A tájékoztatási kötelezettség a közérdekbol nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalával vagy

a korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozott adatot tartalmazó nyilvános forrás

megjelölésével is teljesítheto.

(3b)18 Ha a (3a) bekezdés alapján tájékoztatásra kötelezett a tájékoztatást megtagadja, a

tájékoztatást igénylo a tájékoztatásra kötelezett felett törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult

szerv eljárását kezdeményezheti.

(4) A közérdeku adatok megismerése korlátozható uniós jogi aktus alapján az Európai Unió

jelentos pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel, beleértve a monetáris, a költségvetési

és az adópolitikai érdeket is.

(5) A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló

eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétol

számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a

megismerhetoség kizárásához fuzodo közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelo szerv

vezetoje engedélyezheti.

(6) A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - az (5) bekezdésben

meghatározott idotartamon belül - a döntés meghozatalát követoen akkor utasítható el, ha az adat

megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes muködési rendjét vagy feladat- és hatáskörének

illetéktelen külso befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkezteto álláspontjának a

döntések elokészítése során történo szabad kifejtését veszélyeztetné.

(7) Jogszabály a döntés megalapozását szolgáló egyes adatok megismerhetoségének

korlátozására az (5) bekezdésben meghatározottnál rövidebb idotartamot állapíthat meg.

(8) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a közhitelu nyilvántartásból történo - külön

törvényben szabályozott - adatszolgáltatásra.

21. A közérdeku adat megismerése iránti igény

28. § (1) A közérdeku adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt

nyújthat be. A közérdekbol nyilvános adatok megismerésére a közérdeku adatok megismerésére

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, az adatigénylo személyes adatai csak annyiban

kezelhetok, amennyiben az az igény teljesítéséhez és a másolatkészítésért megállapított

költségtérítés megfizetéséhez szükséges. Az igény teljesítését, illetve a költségek megfizetését

követoen az igénylo személyes adatait haladéktalanul törölni kell.

(3) Ha az adatigénylés nem egyértelmu, az adatkezelo felhívja az igénylot az igény pontosítására.

29. § (1) A közérdeku adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelo közfeladatot ellátó

szerv az igény tudomására jutását követo legrövidebb ido alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül

tesz eleget.

(2) Ha az adatigénylés jelentos terjedelmu, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, az (1)

bekezdésben meghatározott határido egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Errol az

igénylot az igény kézhezvételét követo 8 napon belül tájékoztatni kell.

(3) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészrol, annak tárolási módjától

függetlenül az igénylo másolatot kaphat. Az adatot kezelo közfeladatot ellátó szerv a másolat

készítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedoen - költségtérítést állapíthat

meg, amelynek összegérol az igénylot az igény teljesítését megelozoen tájékoztatni kell.

(4) Ha az a dokumentum vagy dokumentumrész, amelyrol az igénylo másolatot igényelt, jelentos

terjedelmu, a másolat iránti igényt a költségtérítésnek az igénylo általi megfizetését követo 15 napon

belül kell teljesíteni. Arról, hogy a másolatként igényelt dokumentum vagy dokumentumrész jelentos

terjedelmu, továbbá a költségtérítés mértékérol, valamint az adatigénylés teljesítésének a

másolatkészítést nem igénylo lehetoségeirol az igénylot az igény kézhezvételét követo 8 napon

belül tájékoztatni kell.

(5) A költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe veheto költségelemeket és azok

legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentos terjedelmének

megállapítása során alkalmazandó szempontokat jogszabály határozza meg.

30. § (1) Ha a közérdeku adatot tartalmazó dokumentum az igénylo által meg nem ismerheto

adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerheto adatot felismerhetetlenné kell tenni.

(2) Az adatigénylésnek közértheto formában és - amennyiben ezt az adatot kezelo közfeladatot

ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes - az igénylo által kívánt technikai

eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában

nyilvánosságra hozták, az igény teljesítheto az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is.

Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közértheto formában

nem lehet eleget tenni.

(3) Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylot e törvény

alapján megilleto jogorvoslati lehetoségekrol való tájékoztatással együtt, 8 napon belül írásban vagy

- ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíteni kell az

igénylot. Az elutasított kérelmekrol, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelo nyilvántartást

vezet, és az abban foglaltakról minden évben január 31-éig tájékoztatja a Hatóságot.

(4) A közérdeku adat megismerése iránti igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem

magyar anyanyelvu igénylo az igényét anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven fogalmazza

meg.

(5) Ha a közérdeku adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében

törvény az adatkezelo mérlegelését teszi lehetové, a megtagadás alapját szuken kell értelmezni, és

a közérdeku adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható

meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdeku adat megismerésére

irányuló igény teljesítéséhez fuzodo közérdeknél.

(6) A közfeladatot ellátó szervnek a közérdeku adatok megismerésére irányuló igények

teljesítésének rendjét rögzíto szabályzatot kell készítenie.

(7)19 A közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintu, illetve tételes

ellenorzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései irányadók. Ha erre való

hivatkozással az adatigénylés elutasításra kerül, az adatigénylo az 52. § alapján a Hatóságnál

bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet.

31. § (1) Az igénylo a közérdeku adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a

teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelo által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított

határido eredménytelen eltelte esetén, valamint - ha a költségtérítést nem fizette meg - a másolat

készítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz

fordulhat.

(2) A megtagadás jogszeruségét és a megtagadás indokait, illetve a másolat készítéséért

megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelonek kell bizonyítania.

(3) A pert az igény elutasításának közlésétol, a határido eredménytelen elteltétol, illetve a

költségtérítés megfizetésére vonatkozó határido lejártától számított harminc napon belül kell

megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Ha az igény elutasítása, nem

teljesítése vagy a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összege miatt az igénylo a

Hatóság vizsgálatának kezdeményezése érdekében a Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a

bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetésérol, az 55. § (1) bekezdés

b) pontja szerinti lezárásáról szóló vagy az 58. § (3) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét

követo harminc napon belül lehet megindítani. A perindításra rendelkezésre álló határido

elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az

igénylo pernyertessége érdekében beavatkozhat.

(5)20 Az országos illetékességu közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a tövényszék hatáskörébe

tartozik. A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a törvényszék székhelyén lévo járásbíróság,

Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az alperes

közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg.

(6) A bíróság soron kívül jár el.

(7) Ha a bíróság a közérdeku adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad, határozatában az

adatkezelot a kért közérdeku adat közlésére kötelezi. A bíróság a másolat készítéséért megállapított

költségtérítés összegét megváltoztathatja, vagy a közfeladatot ellátó szervet a költségtérítés

összegének megállapítása tekintetében új eljárásra kötelezheti.

IV. FEJEZET

A KÖZÉRDEKU ADATOK KÖZZÉTÉTELE

22. A közérdeku adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség

32. § A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és

önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon

kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerzodésekre, a piaci szereplok, a

magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására

vonatkozóan - köteles elosegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

23. Az elektronikus közzététel kötelezettsége

33. § (1) Az e törvény alapján kötelezoen közzéteendo közérdeku adatokat internetes honlapon,

digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható

és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a

nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetové

tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel). A közzétett adatok megismerése személyes adatok

közléséhez nem kötheto.

(2) A 37. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját honlapján - ha törvény másként

nem rendelkezik - közzéteszi

a)21 a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyulés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az

Alapveto Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevoszék, a Magyar Tudományos Akadémia, a

Magyar Muvészeti Akadémia, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfobb Ügyészség,

b)22

c)23 a központi államigazgatási szerv a kormánybizottság kivételével, továbbá az országos

kamara, valamint

d)24 a fovárosi és megyei kormányhivatal.

(3) A (2) bekezdésben nem szereplo közfeladatot ellátó szervek a 37. § szerinti elektronikus

közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint saját vagy társulásaik által közösen muködtetett,

illetve a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy muködésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó

szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel is

eleget tehetnek.

(4) Ha a közoktatási intézmény nem lát el országos vagy térségi feladatot, e törvény szerinti

elektronikus közzétételi kötelezettségének az ágazati jogszabályokban meghatározott információs

rendszerhez történo adatszolgáltatás teljesítésével eleget tesz.

34. § (1) Az adatokat nem a saját honlapon közzétevo adatfelelos - a 35. § alkalmazásával - a

közzéteendo adatokat az adatközlonek továbbítja, amely gondoskodik az adatok honlapon való

közzétételérol, és arról, hogy egyértelmu legyen az, hogy az egyes közzétett közérdeku adatok

melyik szervtol származnak, illetve melyikre vonatkoznak.

(2) Az adatközlo a közzétételre szolgáló honlapot úgy alakítja ki, hogy az adatok közzétételére

alkalmas legyen, gondoskodik a folyamatos üzemeltetésrol, az esetleges üzemzavar elhárításáról

és az adatok frissítésérol.

(3) A közzétételre szolgáló honlapon közértheto formában tájékoztatást kell adni a közérdeku

adatok egyedi igénylésének szabályairól. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az igénybe veheto

jogorvoslati lehetoségek ismertetését is.

(4) A közzétételre szolgáló honlapon a közzétételi listákon meghatározott közérdeku adatokon

kívül elektronikusan közzétehetoek más közérdeku és közérdekbol nyilvános adatok is.

35. § (1) Az elektronikus közzétételre kötelezett adatfelelos szerv vezetoje gondoskodik a 37. §-

ban meghatározott közzétételi listákon szereplo adatok pontos, naprakész és folyamatos

közzétételérol, az adatközlonek való megküldésérol.

(2) A megküldött adatok elektronikus közzétételéért, folyamatos hozzáférhetoségéért,

hitelességéért és az adatok frissítéséért az adatközlo felel.

(3) Az adatfelelos az (1) bekezdés szerinti, az adatközlo a (2) bekezdés szerinti kötelezettség

teljesítésének részletes szabályait belso szabályzatban állapítja meg.

(4) Az elektronikusan közzétett adatok - ha e törvény vagy más jogszabály eltéroen nem

rendelkezik - a honlapról nem távolíthatóak el. A szerv megszunése esetén a közzététel

kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.

36. § A 37. §-ban meghatározott közzétételi listákban szereplo adatok közzététele nem érinti az

adott szervnek a közérdeku vagy közérdekbol nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos, más

jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.

24. A közzétételi listák

37. § (1) A 33. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban együtt:

közzétételre kötelezett szerv) - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - tevékenységükhöz

kapcsolódóan az 1. melléklet szerinti általános közzétételi listában meghatározott adatokat az 1.

mellékletben foglaltak szerint közzéteszik.

(2) Jogszabály egyes ágazatokra, a közfeladatot ellátó szervtípusra vonatkozóan meghatározhat

egyéb közzéteendo adatokat (a továbbiakban: különös közzétételi lista).

(3) A közzétételre kötelezett szerv vezetoje - a Hatóság véleményének kikérésével -, valamint

jogszabály a közfeladatot ellátó szervre, azok irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre vagy

azok egy részére kiterjedo hatállyal további kötelezoen közzéteendo adatkört határozhat meg (a

továbbiakban: egyedi közzétételi lista).

(4)25 A nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendo adatok körét a Kormány - a Hatóság

véleményének kikérésével - rendeletben állapítja meg.

(5) Testületi szervként muködo közzétételre kötelezett szerv esetén az egyedi közzétételi lista

megállapítása és módosítása - a Hatóság véleményének kikérésével - a testület hatáskörébe

tartozik.

(6) A közzétételre kötelezett szerv vezetoje a közzétételi listában nem szereplo közérdeku

adatokra vonatkozó adatigénylések adatai alapján évente felülvizsgálja az általa a (3) bekezdés

szerint kiadott közzétételi listát, és a jelentos arányban vagy mennyiségben felmerült adatigénylések

alapján azt kiegészíti.

(7) A közzétételi listában - a közzéteendo adat jellegétol függoen - a közzététel gyakorisága is

megállapítható.

(8) A különös és egyedi közzétételi listák elkészítésére, illetve kiegészítésére a Hatóság is

javaslatot tehet.

24/A. A közérdeku adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes

közadatkereso rendszer26

37/A. §27 (1) Az elektronikusan közzétett adatok egyszeru és gyors elérhetosége érdekében az e

törvény alapján közérdeku adat elektronikus közzétételére kötelezett szervek közérdeku adatot

tartalmazó honlapjára, valamint az általuk fenntartott adatbázisra és nyilvántartásra vonatkozó leíró

adatokat a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelos

miniszter által muködtetett, az erre a célra létrehozott honlapon közzétett központi elektronikus

jegyzék összesítve tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv közérdeku adataihoz való egységes szempontok

szerinti elektronikus hozzáférést és a közérdeku adatok közötti keresés lehetoségét a közigazgatási

informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelos miniszter által muködtetett

egységes közadatkereso rendszer biztosítja.

37/B. §28 (1) Az adatfelelos gondoskodik a kezelésében lévo, közérdeku adatot tartalmazó

honlapok, adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatainak a közigazgatási informatika

infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelos miniszternek történo továbbításáról és

a továbbított közérdeku adatok rendszeres frissítésérol, valamint felel az egységes közadatkereso

rendszerbe továbbított közérdeku adatok tartalmáért és a továbbított közérdeku adatok rendszeres

frissítéséért is.

(2) A közérdeku adatokat tartalmazó adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzékének fenntartása,

valamint az egységes közadatkereso rendszerhez való csatlakozás nem mentesíti az adatfelelost

az elektronikus közzététel kötelezettsége alól.

V. FEJEZET

A NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG

25. A Hatóság jogállása

38. § (1) A Hatóság autonóm államigazgatási szerv.

(2) A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdeku és a közérdekbol

nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenorzése és elosegítése.

(3) A Hatóság a (2) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint

a) bejelentés alapján vizsgálatot folytat;

b) hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytathat;

c) hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytathat;

d) a közérdeku adatokkal és a közérdekbol nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel

összefüggésben bírósághoz fordulhat;

e) a más által indított perbe beavatkozhat;

f) adatvédelmi nyilvántartást vezet.

(4) A Hatóság a (2) bekezdés szerinti feladatkörében

a) javaslatot tehet a személyes adatok kezelését, valamint a közérdeku adatok és a közérdekbol

nyilvános adatok megismerését érinto jogszabályok megalkotására, illetve módosítására,

véleményezi a feladatkörét érinto jogszabályok tervezetét;

b) tevékenységérol minden évben március 31-éig beszámolót hoz nyilvánosságra és a

beszámolót benyújtja az Országgyulésnek;

c) általános jelleggel vagy meghatározott adatkezelo részére ajánlást bocsát ki;

d) véleményezi a közfeladatot ellátó szerv tevékenységével kapcsolatosan az e törvény szerint

közzéteendo adatokra vonatkozó különös, illetve egyedi közzétételi listákat;

e) törvényben meghatározott szervekkel vagy személyekkel együttmuködve képviseli

Magyarországot az Európai Unió közös adatvédelmi felügyelo testületeiben;

f) megszervezi a belso adatvédelmi felelosök konferenciáját;

g) meghatározza az adatvédelmi auditálás szakmai szempontjait;

h) az adatkezelo kérelmére adatvédelmi auditot folytathat le.

(5) A Hatóság független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a

feladatát más szervektol elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Hatóság számára

feladatot csak törvény állapíthat meg.

26. A Hatóság költségvetése és gazdálkodása

39. § (1) A Hatóság fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek

költségvetése az Országgyulés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(2) A Hatóság tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi foösszegei - az államháztartásról

szóló törvényben meghatározott, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteto elemi csapás, illetve

annak következményei elhárítása érdekében meghozott átmeneti intézkedés, valamint a Hatóság

saját vagy irányító szervi hatáskörében meghozott intézkedése kivételével - kizárólag az

Országgyulés által csökkenthetok.

(3)29

(4) Az elozo évi bevételeibol származó maradványt a Hatóság a következo években a feladatai

teljesítésére felhasználhatja.

27. A Hatóság elnöke

40. § (1)30 A Hatóságot elnök vezeti. A Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a

köztársasági elnök nevezi ki, azok közül a jogász végzettségu, az országgyulési képviselok

választásán választható, magyar állampolgárok közül, akik az adatvédelmet vagy az

információszabadságot érinto eljárások ellenorzésében legalább tíz év szakmai tapasztalattal

rendelkeznek, vagy e területek valamelyikén tudományos fokozatot szereztek.31

(2)32 A Hatóság elnökének nem nevezheto ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének

idopontját megelozo négy évben országgyulési képviselo, európai parlamenti képviselo,

köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, helyi önkormányzati képviselo, polgármester,

alpolgármester, fopolgármester, fopolgármester-helyettes, megyei közgyulés elnöke vagy alelnöke,

nemzetiségi önkormányzat tagja, illetve párt tisztségviseloje vagy alkalmazottja volt.

(3) A köztársasági elnök a Hatóság elnökét kilenc évre nevezi ki.33

(4) A Hatóság elnöke a kinevezését követoen a köztársasági elnök elott az egyes közjogi

tisztségviselok esküjérol és fogadalmáról szóló törvény szerinti tartalommal esküt tesz.

41. § (1) A Hatóság elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet,

megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és

megbízatással.

(2) A Hatóság elnöke más keresofoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a

tudományos, az oktatói, a muvészeti, a szerzoi jogi védelem alá eso, továbbá a lektori és a

szerkesztoi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(3) A Hatóság elnöke nem lehet gazdasági társaság vezeto tisztségviseloje,

felügyelobizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közremuködésre kötelezett

tagja.

42. § (1) A Hatóság elnöke a kinevezését követo harminc napon belül, majd ezt követoen minden

évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszunését követo harminc napon belül az

országgyulési képviselok vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a Hatóság

elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.

(3) A vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhu másolatát a Hatóság honlapján haladéktalanul közzé

kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Hatóság elnöke megbízatásának megszunését követo

egy év elteltéig nem távolítható el.

(4) A Hatóság elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki

kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely

konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem

felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten

benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás

lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát

a miniszterelnök ellenorzi.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Hatóság

elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat

igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni a miniszterelnök részére. Az ellenorzés

eredményérol az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az

adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be.

(6) A Hatóság elnöke által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

lezárulását követo harmincadik napon törölni kell.

43. § (1) A Hatóság elnöke miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, azzal, hogy a vezetoi

illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetoi illetménypótlék másfélszerese.

(2) A Hatóság elnökét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

44. § (1) A Hatóság elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából

közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minosül.

(2) Az elnök megbízatásának idotartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban

töltött idonek számít.

45. § (1) A Hatóság elnökének megbízatása megszunik

a) a megbízatási idejének lejártával;

b) lemondásával;

c) halálával;

d)34 a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának vagy a vagyonnyilatkozat-tételi eloírások

megsértésének megállapításával;

e) összeférhetetlensége megállapításával;

f)-g)35

(2) A Hatóság elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli

nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Hatóság elnökének megbízatása a lemondás

közlését követo, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján

szunik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3)36 Ha a Hatóság elnöke a 41. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétol számított

harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben

összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára dönt az

összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4)-(5)37

(6)38 A Hatóság elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök

indítványára a köztársasági elnök állapítja meg. A köztársasági elnök - a miniszterelnök

indítványára - megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok megsértését, ha a Hatóság elnöke

vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(6a)39 A miniszterelnök a (3) és (6) bekezdés alapján megtett indítványát a köztársasági elnök és a

Hatóság elnöke részére egyidejuleg megküldi.

(6b)40 A Hatóság elnöke az indítvány megalapozatlanságának megállapítása iránt az indítvány

kézhezvételét követo harminc napon belül bírósághoz fordulhat, mely határido elmulasztása esetén

igazolásnak nincs helye. A pert a miniszterelnök ellen kell megindítani. A bíróság eljárására a

polgári perrendtartásról szóló törvénynek a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegu

jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

az ügyben a Fovárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül

jár el, és a keresetet, valamint az ügy érdemében hozott jogeros döntését a bíróság a köztársasági

elnökkel is közli.

(6c)41 Ha a Hatóság elnökének a (6b) bekezdés alapján benyújtott keresete alapján a bíróság

jogeros ítéletében azt állapítja meg, hogy a miniszterelnök a (3) és (6) bekezdés alapján megtett

indítványa megalapozatlan, a köztársasági elnök a Hatóság elnöke megbízatásának megszunését

nem állapítja meg.

(6d)42 A köztársasági elnök a miniszterelnök a (3) és (6) bekezdés alapján megtett indítványáról

a) ha a Hatóság elnöke a (6b) bekezdés szerinti határidoben nem fordul bírósághoz, a határido

lejártát követo tizenöt napon belül,

b) ha a Hatóság elnöke a (6b) bekezdés szerinti határidoben bírósághoz fordul, az ügy

érdemében hozott jogeros döntés kézhezvételét követo tizenöt napon belül

dönt.

(7)43 A megbízatás az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti megszunése esetén a Hatóság elnökét

a megszunéskori havi illetménye háromszorosának megfelelo összegu külön illetmény illeti meg.

(8)44 A köztársasági elnöknek a (3) és a (6) bekezdéssel és a 40. §-sal a hatáskörébe utalt

döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

45/A. §45 A Hatóság elnöke részt vehet és felszólalhat az Országgyulés bizottságainak ülésén.

28. A Hatóság elnökének helyettese

46. § (1) A Hatóság elnökének munkáját az általa határozatlan idore kinevezett helyettes segíti. A

Hatóság elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2)46 Az elnökhelyettesnek meg kell felelnie a Hatóság elnökének kinevezéséhez szükséges, a 40.

§ (1) és (2) bekezdésében eloírt feltételeknek, azzal, hogy az adatvédelmet vagy az

információszabadságot érinto eljárások ellenorzésében öt év szakmai tapasztalattal kell

rendelkeznie.

(3) Az elnökhelyettes összeférhetetlenségére a 41. §-ban foglaltakat megfeleloen alkalmazni kell.

(4) Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve,

gyakorolja az elnök hatásköreit és ellátja feladatait.

47. § Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával

kapcsolatos eljárásra a 42. § rendelkezései megfeleloen irányadóak, azzal, hogy a

vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a Hatóság elnöke jár el, és

az ellenorzés eredményérol nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt.

48. § (1) Az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(2) Az elnökhelyettest naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

(3) Az elnökhelyettes a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából

közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minosül.

(4) Az elnökhelyettes megbízatásának idotartama közigazgatási szervnél közszolgálati

jogviszonyban töltött idonek számít.

49. § (1) A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása megszunik

a) lemondásával;

b) halálával;

c) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával;

d) összeférhetetlensége megállapításával;

e) felmentésével;

f) a tisztségétol való megfosztással.

(2) A Hatóság elnökhelyettese a Hatóság elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor

lemondhat megbízatásáról. A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését

követo, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szunik

meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Hatóság elnökhelyettese a 41. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétol számított

harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben

összeférhetetlenségi ok merül fel, a Hatóság elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának

kérdésében.

(4) A Hatóság elnöke felmenti a Hatóság elnökhelyettesét, ha a Hatóság elnökhelyettese neki fel

nem róható okból kilencven napon túlmenoen nem képes eleget tenni megbízatásából eredo

feladatainak.

(5) A Hatóság elnöke a Hatóság elnökhelyettesét felmentheti, ezzel egyidejuleg a Hatóság

elnökhelyettesének a Hatóságnál köztisztviseloi munkakört és - az 51. § (1) bekezdésében

meghatározott feltételek fennállásának hiányában is - vizsgálói megbízatást kell felajánlani.

(6) A Hatóság elnöke megfosztja tisztségétol a Hatóság elnökhelyettesét, ha a Hatóság

elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenoen nem tesz eleget megbízatásából

eredo feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul

közöl.

(7) A Hatóság elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a Hatóság elnöke

állapítja meg.

(8) A megbízatás az (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti megszunése esetén a Hatóság

elnökhelyettesét a megszunéskori havi illetménye háromszorosának megfelelo összegu külön

illetmény illeti meg.

29. A Hatóság személyi állománya

50. § A Hatóság köztisztviseloi és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Hatóság elnöke

gyakorolja.

51. § (1) A Hatóság elnöke a Hatóság köztisztviseloi létszámának legfeljebb húsz százalékáig

vizsgálót nevezhet ki, a Hatóság azon köztisztviseloi közül, akik felsofokú informatikai vagy jogász

végzettséguek és legalább három évet adatvédelmi szakérto vagy adatvédelmi felelos

munkakörben töltöttek, valamint közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkeznek.

(2) A vizsgálói megbízatás határozatlan idore szól, amely a Hatóság elnöke által bármikor -

indokolás nélkül - visszavonható. Ha a Hatóság elnöke a vizsgálói megbízatást visszavonja, a

köztisztviselot a vizsgálói megbízatását megelozoen betöltött utolsó munkakörébe kell

visszahelyezni.

(3) A vizsgáló vezetoi pótlék nélkül számított osztályvezetoi illetményre jogosult.

VI. FEJEZET

A HATÓSÁG ELJÁRÁSAI

30. A Hatóság vizsgálata

52. § (1) A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy

személyes adatok kezelésével, illetve a közérdeku adatok vagy a közérdekbol nyilvános adatok

megismeréséhez fuzodo jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak

közvetlen veszélye fennáll.

(2) A Hatóság vizsgálata nem minosül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a közigazgatási

hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni.

(3) A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány. A bejelento kilétét a Hatóság

csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható. Ha a bejelento kéri,

kilétét a Hatóság akkor sem fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem folytatható le. Errol a

következményrol a Hatóság a bejelentot köteles tájékoztatni.

(4) A Hatóság vizsgálata ingyenes, a vizsgálat költségeit a Hatóság elolegezi és viseli.

53. § (1) A Hatóság - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a bejelentést köteles

érdemben megvizsgálni.

(2) A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha

a) a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentoségu, vagy

b) a bejelentés névtelen.

(3) A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy az ügyben korábban jogeros bírósági

határozat született,

b) az 52. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás ellenére a bejelento továbbra is kéri, hogy a kilétét

ne fedjék fel,

c) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,

d) az ismételten eloterjesztett bejelentés érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz.

(4) Ha a bejelentést az alapveto jogok biztosa tette, a Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat

nélkül csak abban az esetben utasíthatja el, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban,

vagy az ügyben korábban jogeros bírósági határozat született.

(5) A Hatóság a vizsgálatot megszünteti, ha

a) a (3)-(4) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az

elutasítási ok azonban a vizsgálat megindítását követoen jutott a hatóság tudomására,

b) a vizsgálat folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.

(6) A Hatóság a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetésérol és

az elutasítás, illetve a megszüntetés indokairól értesíti a bejelentot.

(7) A Hatóság a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó bejelentést - a bejelento egyideju

értesítése mellett - a bejelentésben foglaltak tekintetében eljárásra hatáskörrel rendelkezo szervhez

átteszi, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a hatáskörrel rendelkezo szerv kiléte megállapítható.

Ha a Hatóság hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó bejelentés alapján a Hatóság azt állapítja

meg, hogy az ügyben bírósági eljárás kezdeményezésének van helye, errol a bejelentot értesíti.

54. § (1) A Hatóság a vizsgálat során

a) a vizsgált adatkezelo kezelésében levo, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes iratba

betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet,

b) a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható adatkezelést megismerheti, az adatkezelés

helyszínéül szolgáló helyiségbe beléphet,

c) a vizsgált adatkezelotol, illetve az adatkezelo bármely munkatársától írásbeli és szóbeli

felvilágosítást kérhet,

d) a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható bármely szervezettol vagy személytol írásbeli

felvilágosítást kérhet, és

e) az adatkezelo hatóság felügyeleti szervének vezetojét vizsgálat lefolytatására kérheti fel.

(2) A Hatóság (1) bekezdés szerinti kérésének a vizsgált adatkezelo, illetve az eljárási

cselekménnyel érintett más szervezet vagy személy a Hatóság által megállapított határidon belül

köteles eleget tenni. A Hatóság által megállapított határido az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti

esetben tizenöt napnál rövidebb nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti felvilágosítást az arra felhívott személy megtagadhatja,

ha

a) az a személy, akit a Hatóság vizsgálatának alapját képezo bejelentés érint, a közigazgatási

hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozója vagy volt házastársa;

b) a felvilágosítás során magát vagy a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló

törvény szerinti hozzátartozóját, illetve volt házastársát buncselekmény elkövetésével vádolná, az

azzal kapcsolatos kérdésben.

55. § (1) A Hatóság a bejelentés érkezésétol számított két hónapon belül,

a) ha a bejelentésben foglaltakat megalapozottnak tartja,

aa) az 56. §-ban, illetve az 57. §-ban meghatározott intézkedést tesz,

ab) a vizsgálatot lezárja, és a 60. § szerinti adatvédelmi hatósági eljárást indít, vagy

ac) a vizsgálatot lezárja, és a 62. § szerinti titokfelügyeleti hatósági eljárást indít;

b) ha a bejelentésben foglaltakat nem tartja megalapozottnak, a vizsgálatot lezárja.

(2) A vizsgálat eredményérol, a vizsgálat lezárásának indokáról, esetleges intézkedésérol, illetve

hatósági eljárás megindításáról a Hatóság a bejelentot értesíti.

56. § (1) Ha a Hatóság a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdeku adatok vagy a

közérdekbol nyilvános adatok megismeréséhez fuzodo jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem

vagy annak közvetlen veszélye fennállását megalapozottnak tartja, az adatkezelot a jogsérelem

orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére szólítja fel.

(2) Az adatkezelo - egyetértése esetén - haladéktalanul megteszi az (1) bekezdés szerinti

felszólításban megjelölt szükséges intézkedéseket, és a megtett intézkedéseirol, illetve - egyet nem

értése esetén - álláspontjáról a felszólítás kézhezvételétol számított harminc napon belül írásban

tájékoztatja a Hatóságot.

(3) A felügyeleti szervvel rendelkezo adatkezelo hatóság esetében a Hatóság - ha az (1)

bekezdés szerinti felszólítás nem vezetett eredményre - az adatkezelo szerv egyideju tájékoztatása

mellett ajánlást tehet az adatkezelo felügyeleti szervének. A Hatóság az adatkezelo felügyeleti

szervének az (1) bekezdés szerinti felszólítás hiányában is közvetlenül ajánlást tehet, ha a

jogsérelem orvoslása, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetése álláspontja szerint

ilyen módon hatékonyabban megtörténhet.

(4) A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi álláspontjáról, illetve a megtett

intézkedésrol az ajánlás kézhezvételétol számított harminc napon belül írásban tájékoztatja a

Hatóságot.

57. § Ha a Hatóság a vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy a jogsérelem, illetve annak

közvetlen veszélye valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz fölösleges, nem

egyértelmu vagy nem megfelelo rendelkezésére, illetve az adatkezeléssel összefüggo kérdések jogi

szabályozásának hiányára vagy hiányosságára vezetheto vissza, a jogsérelem, illetve annak

közvetlen veszélye jövobeni elkerülésének érdekében ajánlást tehet a jogszabályalkotásra, illetve a

közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnek, illetve a jogszabály

elokészítojének. Az ajánlásban a Hatóság javasolhatja a jogszabály, illetve a közjogi

szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy megalkotását. A

megkeresett szerv az álláspontjáról, illetve az ajánlásban foglaltak szerint megtett intézkedésérol

hatvan napon belül értesíti a Hatóságot.

58. § (1) Ha az 56. § szerinti felszólítás vagy ajánlás alapján a jogsérelem orvoslására, illetve a

jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére nem került sor, a Hatóság az 56. § (2)

bekezdése szerinti, illetve - ha ajánlás tételére került sor - az 56. § (4) bekezdése szerinti

tájékoztatási határido lejártát követo harminc napon belül dönt a szükséges további intézkedések

megtételérol.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben szükséges további intézkedésként a Hatóság

a) a 60. §-ban foglaltak szerint adatvédelmi hatósági eljárást indíthat,

b) a 62. §-ban foglaltak szerint titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat,

c) a 64. §-ban foglaltak szerint bírósági eljárást indíthat, vagy

d) az 59. §-ban foglaltak szerint jelentést készíthet.

(3) Az 56. § és az 57. § szerinti intézkedések eredményérol, illetve a (2) bekezdés szerinti további

intézkedések megtételérol a Hatóság a bejelentot értesíti.

31. A Hatóság jelentése

59. § (1) A Hatóság a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálatról jelentést készíthet, ha az ügyben

a Hatóság által hatósági eljárás vagy bírósági eljárás megindítására nem került sor.

(2) A jelentés tartalmazza a vizsgálat során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat

és következtetéseket.

(3) A Hatóság jelentése nyilvános. A minosített adatot tartalmazó jelentést a Hatóság elnöke

minosíti, vagy a minosítési jelölést megismétli. A minosített adatot vagy törvény által védett titkot

tartalmazó jelentést úgy kell nyilvánosságra hozni, hogy a minosített adat vagy a törvény által védett

egyéb titok ne legyen megismerheto.

(4) A Hatóságnak a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására jogosult szervek e

tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan adatot,

amelybol a szerv adott ügyben folytatott titkos információgyujto tevékenységére lehetne

következtetni.

(5) A Hatóság jelentése bíróság vagy más hatóság elott nem támadható meg.

32. Adatvédelmi hatósági eljárás

60. § (1) A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság

adatvédelmi hatósági eljárást indíthat.

(2) Az adatvédelmi hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló

törvényt az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az adatvédelmi hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható, az akkor sem minosül kérelemre

indult eljárásnak, ha az adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata

elozte meg. Ha azonban az adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló

vizsgálata elozte meg, a bejelentot az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról, illetve

befejezésérol értesíteni kell.

(4) A Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást indít, ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján

vagy egyébként valószínusítheto a személyes adatok jogellenes kezelése, és a jogellenes

adatkezelés

a) személyek széles körét érinti,

b) különleges adatokat érint, vagy

c) nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elo.

(5) Az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határido két hónap.

61. § (1) Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság

a) elrendelheti a valóságnak nem megfelelo személyes adat helyesbítését,

b) elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését,

c) megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását,

d)47 megtilthatja a személyes adatok külföldre történo továbbítását vagy átadását,

e) elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelo jogellenesen tagadta meg, valamint

f) bírságot szabhat ki.

(2) A Hatóság elrendelheti határozatának - az adatkezelo azonosító adatainak közzétételével

történo - nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekeinek, illetve nagyobb számú

érintett e törvény szerinti jogainak védelme megköveteli.

(3) Az (1) bekezdés f) pontja szerint kiszabott bírság mértéke százezertol tízmillió forintig

terjedhet.

(4) A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság

mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintettek

körének nagyságát, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlodo jellegét - veszi figyelembe.

(5) A bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányadó keresetindítási határido lejártáig, illetve

felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság jogeros döntéséig a vitatott adatkezeléssel érintett

adatok nem törölhetok, illetve nem semmisíthetok meg.

33. Titokfelügyeleti hatósági eljárás

62. § (1) Ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínusítheto, hogy a

nemzeti minosített adat minosítése jogellenes, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat. A

Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárása a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minosített adat

védelmérol szóló törvényben meghatározott feladatait nem érinti.

(2) A titokfelügyeleti hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól

szóló törvényt az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A titokfelügyeleti hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható, az akkor sem minosül

kérelemre indult eljárásnak, ha a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló

vizsgálata elozte meg. Ha azonban a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen

alapuló vizsgálata elozte meg, a bejelentot a titokfelügyeleti hatósági eljárás megindításáról, illetve

befejezésérol értesíteni kell.

63. § (1) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság a nemzeti

minosített adat minosítésére vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a

minosítot a nemzeti minosített adat minosítési szintjének, illetve érvényességi idejének a

jogszabályoknak megfelelo megváltoztatására, vagy a minosítés megszüntetésére hívja fel.

(2) Ha a minosíto a Hatóság (1) bekezdés szerinti határozatát megalapozatlannak tartja, annak

bírósági felülvizsgálatát a határozat közlésétol számított hatvan napon belül kérheti. A keresetlevél

benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ha a minosíto a határozat

közlésétol számított hatvan napon belül nem fordul bírósághoz, a nemzeti minosített adat

minosítése a határozat közlésétol számított hatvanegyedik napon a határozatban foglaltak szerint

megszunik, illetve minosítési szintje vagy érvényességi ideje a határozatban foglaltak szerint

megváltozik.

(3) A bíróság eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit

azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az ügyben zárt tárgyaláson, soron kívül jár el.

(4) A bíróság a Hatóság határozatát helybenhagyja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi,

és szükség esetén a Hatóságot új eljárásra kötelezi.

(5) A bíróság, illetve a Hatóság határozata nem érinti a minosítonek a nemzeti minosített adat

felülvizsgálatára vonatkozó, a minosített adat védelmérol szóló törvény szerinti kötelezettségét.

(6) A perben csak olyan bíró járhat el, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény

szerinti legmagasabb szintu nemzetbiztonsági ellenorzését elvégezték.

(7) A per során a bírón, a felperesen és az alperesen kívüli személyek a minosített adatot csak

akkor ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb

szintu nemzetbiztonsági ellenorzésüket elvégezték.

34. A Hatóság által indítható per

64. § (1) Ha az adatkezelo az 56. § (1) bekezdésében foglalt felszólításnak nem tesz eleget, a

közérdeku adatok és a közérdekbol nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértés miatt a Hatóság az

56. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra vonatkozó határido lejártát követo harminc napon belül

keresettel kérheti a bíróságtól az adatkezelonek a Hatóság felszólítása szerinti magatartásra való

kötelezését.

(2) A per elbírálása a 31. § (5) bekezdése szerinti bíróság hatáskörébe és illetékességébe

tartozik.

(3) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelo köteles

bizonyítani.

(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.

(5) A bíróság kérelemre elrendelheti ítéletének - az adatkezelo azonosító adatainak közzétételével

történo - nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem, illetve az információszabadság

érdekeinek és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogainak védelme megköveteli.

35. Adatvédelmi nyilvántartás

65. § (1) Az adatkezelo személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseirol, az érintettek

tájékozódásának elosegítése érdekében a Hatóság hatósági nyilvántartást (a továbbiakban:

adatvédelmi nyilvántartás) vezet, amely - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel -

tartalmazza

a) az adatkezelés célját,

b) az adatkezelés jogalapját,

c) az érintettek körét,

d) az érintettekre vonatkozó adatok leírását,

e) az adatok forrását,

f) az adatok kezelésének idotartamát,

g) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, ideértve a harmadik

országokba irányuló adattovábbításokat is,

h) az adatkezelo, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét, a tényleges adatkezelés, illetve az

adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggo tevékenységét,

i) az alkalmazott adatfeldolgozási technológia jellegét,

j) a belso adatvédelmi felelos alkalmazása esetén annak nevét és elérhetoségi adatait.

(2) Az adatvédelmi nyilvántartás a nemzetbiztonsági szervek adatkezelései tekintetében a

nemzetbiztonsági szerv nevét és címét, az adatkezelés célját és jogalapját tartalmazza.

(3) Nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésrol, amely

a) az adatkezelovel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre

irányuló, tanulói vagy tanulószerzodéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy - a

pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei

kivételével - ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik;

b)48 a bevett egyház belso szabálya szerint történik;

c) az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségével, egészségi állapotával kapcsolatos

személyes adatokra vonatkozik gyógykezelés vagy az egészség megorzése, társadalombiztosítási

igény érvényesítése céljából;

d) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatása céljából nyilvántartott személyes adatokra

vonatkozik;

e) a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás

lefolytatásával kapcsolatos személyes adataira, vagy a büntetés-végrehajtás során a büntetésvégrehajtással

összefüggésben kezelt személyes adatokra vonatkozik;

f) a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve hogy - törvényben

meghatározottak szerint - az adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen

lehetetlenné teszik;

g) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti médiatartalomszolgáltató

olyan adatait tartalmazza, amelyek kizárólag saját tájékoztatási tevékenységét

szolgálják;

h) a tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra,

i) a levéltári orizetbe vett iratokkal összefüggésben valósul meg.

(4)49 Az adatvédelmi nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet, az abban foglaltakról

feljegyzést készíthet.

66. § (1) A személyes adatok kezelésének nyilvántartásba vételét az adatkezelo - a kötelezo

adatkezelés kivételével az adatkezelés megkezdése elott - kérelmezi a Hatóságnál. A kötelezo

adatkezelés, valamint a 68. § (2) bekezdésben foglalt eset kivételével az adatkezelés a

nyilvántartásba vételt megelozoen nem kezdheto meg.

(2) A kötelezo adatkezelés nyilvántartásba vételét az adatkezelo az adatkezelést elrendelo

jogszabály hatálybalépését követo húsz napon belül kérelmezi a Hatóságnál.

(3) A nyilvántartásba vétel szempontjából az eltéro célú adatkezelések önálló adatkezelésnek

minosülnek, abban az esetben is, ha a kezelt adatok köre azonos.

(4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 65. § (1), illetve (2) bekezdése

szerinti adatokat.

67. § Az adatvédelmi nyilvántartásba vételért a kötelezo adatkezelés nyilvántartásba vétele

kivételével a miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

68. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a Hatóság az adatkezelést a kérelem megérkezésétol

számított nyolc napon belül nyilvántartásba veszi, ha a kérelem tartalmazza a 65. § (1), illetve (2)

bekezdése szerinti adatokat.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel ha a Hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet

határidoben nem bírálja el, az adatkezelo az adatkezelést a kérelemben foglaltak szerint

megkezdheti.

(3) A (4) és (5) bekezdés szerinti adatkezelést a Hatóság a kérelem megérkezésétol számított

negyven napon belül nyilvántartásba veszi, ha a kérelem tartalmazza a 65. § (1), illetve (2)

bekezdése szerinti adatokat és az adatkezelonél a jogszeru adatkezelés feltételei biztosíthatók.

(4) Ha a kérelem olyan - az (5) bekezdésben meghatározott - adatkezelés nyilvántartásba vételére

irányul, amely az adatkezelo korábban nyilvántartásba vett adatkezelésével nem érintett

adatállományra vonatkozik, illetve amely az adatkezelo korábban nyilvántartásba vett

adatkezelésénél nem alkalmazott, új adatfeldolgozási technológia alkalmazását teszi szükségessé,

a nyilvántartásba vétel feltétele, hogy az adatkezelonél a jogszeru adatkezelés feltételei

biztosíthatók legyenek.

(5) A (4) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételi feltétel, az abban meghatározottak szerint

a) az országos hatósági, munkaügyi és bunügyi adatállományok kezelésére;

b) a pénzügyi szervezetek és közüzemi szolgáltatók ügyfelekre vonatkozó adatkezelésére;

c) az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a szolgáltatást igénybe vevokre vonatkozó

adatkezelésére

vonatkozik.

(6) A Hatóság az adatvédelmi nyilvántartásba vételi kérelemnek helyt adó határozatának

tartalmaznia kell az adatkezelés nyilvántartási számát, amelyet az adatkezelonek az adatok minden

továbbításánál, nyilvánosságra hozásánál és az érintettnek való kiadásakor fel kell tüntetni. A

nyilvántartási szám az adatkezelés azonosítására szolgál, és nem tanúsítja a nyilvántartásba vett

adatkezelés jogszeruségét.

(7) A 65. § (1) bekezdés b)-j) pontja szerinti adatok megváltozása esetén az adatkezelo a változás

bekövetkezésétol számított nyolc napon belül változásbejegyzési kérelmet nyújt be a Hatóságnak. A

változásbejegyzési eljárásra az (1), (3) és (5) bekezdésben foglalt szabályokat megfeleloen

alkalmazni kell, azzal, hogy a kérelemnek csak a megváltozott adatokat kell tartalmaznia.

36. Adatvédelmi audit

69. §50 (1) Az adatvédelmi audit a Hatóság olyan szolgáltatása, amelynek célja a végzett vagy

tervezett adatkezelési muveletek a Hatóság által meghatározott és közzétett szakmai szempontok

szerinti értékelésén keresztül a magas szintu adatvédelem és adatbiztonság megvalósítása.

Tervezett adatkezelési muveletek akkor vonhatók audit alá, ha az adatkezelésre vonatkozó

koncepció kidolgozottsága ezt lehetové teszi.

(2) Adatvédelmi auditot a Hatóság az adatkezelo kérelmére folytathat le. Az adatvédelmi audit

lefolytatása iránti kérelem benyújtását követo tizenöt napon belül az adatvédelmi audit

lefolytatásáért fizetendo ellenérték mértékét és az adatvédelmi audit elvégzésének várható

idopontját a Hatóság közli az adatkezelovel. A Hatóság az adatvédelmi auditot abban az esetben

folytatja le, ha a Hatóság közlését követo tizenöt napon belül az adatkezelo nyilatkozik arról, hogy a

Hatóság közlésében megállapított feltételek ismeretében az adatvédelmi audit lefolytatása iránti

kérelmét fenntartja.

(3) Az adatvédelmi audit lefolytatásáért fizetendo ellenérték mértékét - az elvégzendo

tevékenység mértékével arányosan - a Hatóság állapítja meg, az azonban nem haladhatja meg az

ötmillió forintot. Az adatvédelmi audit lefolytatásáért fizetendo ellenérték a Hatóság bevétele.

(4) Az adatvédelmi audit eredményét a Hatóság az auditról készített értékelésben rögzíti. Az

értékelés javaslatokat fogalmazhat meg az adatkezelo számára. Az értékelés tartalma az üzleti

titokra alkalmazandó szabályok szerint ismerheto meg, az adatkezelo erre irányuló kérelmére

azonban a Hatóság honlapján - a kérelemnek megfeleloen - az értékelést vagy az értékelés

összegzo megállapításait közzéteszi.

(5) Az adatvédelmi audit a Hatóság e törvényben rögzített egyéb hatásköreinek gyakorlását nem

korlátozza.

37. Bünteto-, szabálysértési és fegyelmi eljárás kezdeményezése

70. § (1) Ha a Hatóság az eljárása során buncselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli,

büntetoeljárást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Ha a Hatóság az eljárása

során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, szabálysértési,

illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatására

jogosult szervnél.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról

- törvény eltéro rendelkezése hiányában - harminc napon belül, az eljárás eredményérol pedig az

annak befejezését követo harminc napon belül tájékoztatja a Hatóságot.

38. Adatkezelés és titoktartás

71. § (1) A Hatóság eljárása során - az annak lefolytatásához szükséges mértékben és ideig -

kezelheti mindazon személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás

gyakorlásához kötött titoknak minosülo adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve

amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

(2) A Hatóság a vizsgálata során beszerzett adatokat hatósági eljárásában felhasználhatja.

(3) A Hatóság az alapveto jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 23. § (2) bekezdésében

meghatározott adatokat az alapveto jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 23. § (7)

bekezdésében meghatározottak szerint ismerheti meg.

(4)51 A minosített adatot érinto adatkezeléssel kapcsolatos eljárása során a Hatóság

elnökhelyettese, vezetoi munkakört betölto köztisztviseloje és vizsgálója - ha megfelelo szintu

személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik - a minosített adatot a minosített adat védelmérol

szóló törvényben meghatározott felhasználói engedély nélkül is megismerheti.

(5) A Hatóság elnöke, elnökhelyettese és a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára

jogszabályban eloírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszunését

követoen is kötelesek megorizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban

tudomásukra jutott személyes adatot, minosített adatot, illetve törvény által védett titoknak és

hivatás gyakorlásához kötött titoknak minosülo adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy

körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény eloírásai szerint a nyilvánosság számára

hozzáférhetové tenni.

(6) Az (5) bekezdésben felsorolt személyek megorzési kötelezettsége arra terjed ki, hogy a

feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt

jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik személy

tudomására.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

72. § (1)52 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) állapítsa meg a közérdeku adatok elektronikus közzétételének részletszabályait,

b) állapítsa meg a közérdeku adat iránti igény teljesítése érdekében készített másolatért fizetendo

költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe veheto költségelemeket és azok

legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentos terjedelmének

megállapítása során alkalmazandó szempontokat,

c) különös közzétételi listát állapíthasson meg,53

d) állapítsa meg az egységes közadatkereso rendszer és a központi jegyzék adattartalmát,

valamint az adatintegrációra vonatkozó szabályokat,

e)54 - a Hatóság véleményének kikérésével - állapítsa meg a nemzetbiztonsági szolgálatok által

közzéteendo adatok körét.

(2) Felhatalmazást kap

a) a feladatkörrel rendelkezo miniszter, hogy rendeletben az irányítása vagy felügyelete alá

tartozó szervekre nézve különös közzétételi listát állapíthasson meg,

b) az e-közigazgatásért felelos miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a közzétételi listákon

szereplo adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákat,

c)55

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelos miniszter, hogy a Hatóság véleményének

kikérésével, az adópolitikáért felelos miniszterrel egyetértésben az adatvédelmi nyilvántartásba

vételért és az adatvédelmi auditért fizetendo igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj

beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

73. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követo

napon lép hatályba.

(2) Az 1-37. §, a 38. § (1)-(3) bekezdése, a 38. § (4) bekezdés a)-f) pontja, a 38. § (5) bekezdése,

a 39. §, a 41-68. §, a 70-72. §, a 75-77. § és a 79-88. §, valamint az 1. melléklet 2012. január 1-jén

lép hatályba.

(3) A 38. § (4) bekezdés g) és h) pontja, valamint a 69. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

73/A. §56 E törvénynek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló

2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi XCI. törvénnyel megállapított 26. § (2)

bekezdését és 30. § (7) bekezdését az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi XCI. törvény

hatálybalépésekor folyamatban lévo eljárásokra is alkalmazni kell.

74. § A Hatóság elso elnökére a miniszterelnök 2011. november 15-éig tesz javaslatot a

köztársasági elnöknek. A Hatóság elso elnökét a köztársasági elnök 2012. január 1-jei hatállyal

nevezi ki.

75. § (1) Az adatvédelmi biztoshoz 2012. január 1-je elott érkezett beadvány alapján folyamatban

lévo ügyben az e törvényben foglaltak szerint a Hatóság jár el.

(2) Az adatvédelmi biztos feladatkörében 2012. január 1-jét megelozoen kezelt adatokat 2012.

január 1-jétol a Hatóság kezeli.

(3) A 2012. január 1-jét megelozoen megkezdett, de az adatvédelmi nyilvántartásba 2012. január

1-jét megelozoen be nem jelentett, az e törvény szerinti adatvédelmi nyilvántartás hatálya alá eso

adatkezelés nyilvántartásba vételét e törvény szabályai szerint 2012. június 30-ig kérelmezni kell a

Hatóságnál, ennek hiányában az adatkezelés 2012. június 30-át követoen nem folytatható. Nem

folytatható az e bekezdés szerinti adatkezelés akkor sem, ha a nyilvántartásba vételére irányuló,

2011. december 31-ét követoen benyújtott kérelem alapján a Hatóság a nyilvántartásba vételt

elutasította.

76. § E törvény V. Fejezete az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minosül.

77. § Ez a törvény

a) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérol és az ilyen adatok

szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésrol és a 90/313/EGK irányelv hatályon

kívül helyezésérol szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK

európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a büntetoügyekben folytatott rendorségi és igazságügyi együttmuködés keretében feldolgozott

személyes adatok védelmérol szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak

való megfelelést szolgálja.

78. § (1)-(2)57

(3) Az anyakönyvekrol, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrol szóló 1982. évi 17.

törvényereju rendelet 9. § (7) bekezdésében a „származó” szövegrész helyébe a „származó talált”

szöveg lép.

(4) Az Európai Rendorségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói

tevékenységgel, a lofegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú

módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 25. § (3) bekezdése a következo szöveggel lép

hatályba:

„(3) Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következo rendelkezés lép:

(A kamara)

„g) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek

adatvédelmi szabályai megtartásával a természetes személy tagjairól névjegyzéket, a

vállalkozásokról nyilvántartást vezet a kamarai tagság vagy nyilvántartási kötelezettség

megszunéséig vagy megszüntetéséig, és ezekrol - személyazonosításra alkalmatlan módon -

statisztikai adatokat szolgáltat;””

(5) Az Európai Rendorségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói

tevékenységgel, a lofegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú

módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 41. § (3) bekezdés b) pontja a következo szöveggel lép

hatályba:

(Hatályát veszti)

„b) az SzVMt. 27. § (4) bekezdésében a „, gáz- és riasztófegyvert” szövegrész, 40. § (2)

bekezdésében az ,„ amely a tag kérelmére kétévenként meghosszabbítható” szövegrész és 54. §

(1) és (2) bekezdésében az ,„ idotartamra” szövegrész.”

(6) Az Európai Rendorségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói

tevékenységgel, a lofegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú

módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 42. § j) pontja a következo szöveggel lép hatályba:

(Az SzVMt.)

„j) 26. § (1) bekezdés e) pontjában a „vagyonvédelmi biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az

„elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 28. § (2) bekezdés d) pontjában az „elektronikus

biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg és az „a személyes

adatok védelmérol és a közérdeku adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (a

továbbiakban: Avtv.)” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról szóló törvénynek” szöveg, 32. § (5) bekezdésében a „biztonságtechnikai”

szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 74. § 7. pontjában az „olyan

vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi”

szöveg,”

(7) Az Európai Rendorségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói

tevékenységgel, a lofegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú

módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 42. § l) pontja a következo szöveggel lép hatályba:

(Az SzVMt.)

„l) 30. § (1) és (4) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében az „az Avtv.” szövegrészek helyébe az

„az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg, 63. § (4)

bekezdésében az „az egyes szabálysértésekrol szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a

szerint minosülo jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetoleg magánnyomozói” szövegrész

helyébe az „a jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi” szöveg, 39. § (3) bekezdésében az „az

igazolványa bemutatásakor” szövegrész helyébe a „kamarai tagfelvételi kérelmében” szöveg,”

(8) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

2005. évi CXXXIII. törvény az Európai Rendorségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi,

valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lofegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos

törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 23. §-ával

megállapított 34. § (1) bekezdés c) pontja a következo szöveggel lép hatályba:

(A magánnyomozó a szerzodés teljesítése érdekében)

„c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerzodés keretei között, az információs

önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi

jogokra vonatkozó szabályai megtartásával készíthet, illetve használhat fel;”

(9) A világörökségrol szóló 2011. évi LXXVII. törvény 15. § (3) bekezdése nem lép hatályba.

79. § (1)-(4)58

(5)59

(6)-(11)60

80. § (1) A hitelintézetekrol és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2)

bekezdése a következo n) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll

fenn]

„n) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal”

(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

(2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrol szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1)

bekezdése a következo r) ponttal egészül ki:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)

„r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal”

[szemben, ha az a)-j), n), és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel

fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzodés megjelölését, a kért

adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt

szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles

megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minosül az adat megismerésére jogosító jogszabályi

rendelkezés megjelölése is.]

(3) Az Európai Parlament magyarországi képviseloinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény

8. § (2) bekezdése a következo m) ponttal egészül ki:

(Az európai parlamenti képviselo nem lehet továbbá)

„m) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese.”

(4) A befektetési vállalkozásokról és az árutozsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezheto

tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdése a következo k)

ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]

„k) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal”

(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetoleg az árutozsdei szolgáltatóhoz

intézett írásbeli megkeresése esetén.)

(5) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 88. § (1) bekezdése a következo q) ponttal

és az azt követo záró szöveggel egészül ki:

(E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)

„q) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

szemben.”

(6) A minosített adat védelmérol szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (3) bekezdése a következo h)

ponttal egészül ki:

(Állami vagy közfeladata ellátásához)

„h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke”

[nemzetbiztonsági ellenorzés, személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és

felhasználói engedély nélkül jogosultak a feladat- és hatáskörükbe tartozó minosített adatra

vonatkozó - a 18. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott - rendelkezési jogosultságok

gyakorlására.]

81. § (1) A közúti közlekedésrol szóló 1988. évi I. törvény 21/H. §-ában az „a nyilvántartó szerv

szakmai felügyeletét ellátó miniszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott

személy” szövegrész helyébe az „a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve

az általa meghatalmazott személy, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviseloje” szöveg lép.

(2) A köztisztviselok jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (2)

bekezdésében az „Alkotmánybíróság Hivatala” szövegrészek helyébe az „Alkotmánybíróság

Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

(3) A Ktv. 44. § (1) bekezdésében az „a Gazdasági Versenyhivatalnál” szövegrész helyébe az „a

Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál” szöveg

lép.

(4) A Ktv. 63. § (1) bekezdés i) pontjában az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

(5) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 7. § (3) bekezdésében az „az adatvédelmi biztos”

szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke” szöveg,

19. § (3) bekezdésében az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi

és Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

(6)61 A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésérol szóló

1995. évi CXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében az „az Avtv.-ben” szövegrész helyébe az „az

információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg, 19. §-

ában az „az Avtv.” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról szóló törvény” szöveg, 19. §-ában az „az adatvédelmi biztosnak”

szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak” szöveg lép.

(7) A szabálysértésekrol szóló 1999. évi LXIX. törvény 27/F. §-ában az „a szabálysértési

nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk

meghatalmazott személy” szövegrész helyébe az „a szabálysértési nyilvántartó szerv szakmai

felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, továbbá a Nemzeti

Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviseloje” szöveg

lép.

(8) A szervezett bunözés, valamint az azzal összefüggo egyes jelenségek elleni fellépés

szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/G. §

(2) bekezdés b) pontjában az „az adatvédelmi biztos az adatvédelmi eljárás során” szövegrész

helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

(9) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 32. § (4) és (7)

bekezdésében az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és

Információszabadság Hatóság” szöveg, 32. § (8) bekezdésében az „Az adatvédelmi biztos”

szövegrész helyébe az „A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

(10) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bunügyi együttmuködésrol szóló 2003. évi CXXX.

törvény 75/O. §-ában „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és

Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

(11) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény 164. § (5) bekezdésében és 174. § (3) bekezdés a) pontjában az „az adatvédelmi biztos”

szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

(12) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezo személyek beutazásáról és

tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 85. § (3) bekezdésében az „az adatvédelmi biztos”

szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

(13) A döntéselokészítéshez szükséges adatok hozzáférhetoségének biztosításáról szóló 2007.

évi CI. törvény 6. §-ában az „az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelmérol és a közérdeku

adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott eljárásban” szövegrész helyébe az „a

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

(14) A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történo együttmuködésrol és

információcserérol szóló 2007. évi CV. törvény 18. § (6) bekezdésében és 20. § (2) bekezdésében

az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Hatóság” szöveg, 20. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelmérol és a közérdeku

adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak alapján az adatvédelmi biztos” szövegrész

helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

(15) A bunügyi nyilvántartási rendszerrol, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar

állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bunügyi és rendészeti

biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 88. § (2) bekezdésében az „a

személyes adatok védelmérol és a közérdeku adatok nyilvánosságáról szóló törvény, továbbá

személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezés betartásának ellenorzésére

vonatkozó jogkörében eljáró adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a személyes adatok

kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásának ellenorzésére vonatkozó jogkörében

eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg, 91/A. § (2) bekezdésében

az „az adatvédelmi biztossal” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és

Információszabadság Hatósággal” szöveg, 91/A. § (3) bekezdésében az „Az adatvédelmi biztos”

szövegrész helyébe az „A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

(16) Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány

(PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok

Belbiztonsági Minisztériuma részére történo továbbításáról szóló megállapodás kihirdetésérol és a

légi közlekedésrol szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CIV. törvény 7. § (8)

bekezdésében a „valamint - a személyes adatok védelmérol és a közérdeku adatok

nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított hatáskörében - az adatvédelmi biztos”

szövegrész helyébe a „valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

szóló törvényben biztosított hatáskörében - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Hatóság” szöveg lép.

(17) A minosített adat védelmérol szóló 2009. évi CLV. törvény 6. § (8) bekezdésében az „az

adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Hatóság” szöveg, 20. § (2) bekezdés r) pontjában az „az adatvédelmi biztossal” szövegrész helyébe

az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal” szöveg lép.

(18) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (1) bekezdés j)

pontjában az „az adatvédelmi biztos és az általa felhatalmazott munkatársa” szövegrész helyébe az

„a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és

köztisztviseloje” szöveg lép.

(19) A Délkelet-európai Rendészeti Központról szóló, Bukarestben, 2009. december 9-én létrejött

Egyezmény, valamint a Délkelet-európai Rendészeti Központ kiváltságairól és mentességeirol

szóló, Bukarestben, 2010. november 24-én létrejött Jegyzokönyv kihirdetésérol szóló 2011. évi LVI.

törvény 7. § (5) bekezdésében a „felügyeletet - a személyes adatok védelmérol és a közérdeku

adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított hatáskörében - az adatvédelmi

biztos” szövegrész helyébe a „felügyeletet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Hatóság” szöveg lép.

82. §62

83. § (1)-(29)63

(30)64

84. § (1)-(2)65

(3)66

(4)67

85. § (1)68

(2)69

86-87. §70

88. § (1)-(5)71

(6)72

89. §73

1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

I. Szervezeti, személyzeti adatok

Adat Frissítés Megorzés

1.

A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve,

székhelye, postai címe, telefon- és

telefaxszáma, elektronikus levélcíme,

honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetoségei

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot

törlendo

2.

A közfeladatot ellátó szerv szervezeti

felépítése szervezeti egységek

megjelölésével, az egyes szervezeti

egységek feladatai

A változásokat követoen

azonnal Az elozo állapot törlendo

3. A közfeladatot ellátó szerv vezetoinek és az A változásokat követoen Az elozo állapot törlendo

egyes szervezeti egységek vezetoinek

neve, beosztása, elérhetosége (telefon- és

telefaxszáma, elektronikus levélcíme)

azonnal

4.

A szervezeten belül illetékes

ügyfélkapcsolati vezeto neve, elérhetosége

(telefon- és telefaxszáma, elektronikus

levélcíme) és az ügyfélfogadási rend

A változásokat követoen

azonnal Az elozo állapot törlendo

5.

Testületi szerv esetén a testület létszáma,

összetétele, tagjainak neve, beosztása,

elérhetosége

A változásokat követoen

azonnal Az elozo állapot törlendo

6.

A közfeladatot ellátó szerv irányítása,

felügyelete vagy ellenorzése alatt álló, vagy

alárendeltségében muködo más

közfeladatot ellátó szervek megnevezése,

és 1. pontban meghatározott adatai

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

7.

A közfeladatot ellátó szerv többségi

tulajdonában álló, illetve részvételével

muködo gazdálkodó szervezet neve,

székhelye, elérhetosége (postai címe,

telefon- és telefaxszáma, elektronikus

levélcíme), tevékenységi köre,

képviselojének neve, a közfeladatot ellátó

szerv részesedésének mértéke

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

8.

A közfeladatot ellátó szerv által alapított

közalapítványok neve, székhelye,

elérhetosége (postai címe, telefon- és

telefaxszáma, elektronikus levélcíme),

alapító okirata, kezelo szervének tagjai

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

9.

A közfeladatot ellátó szerv által alapított

költségvetési szerv neve, székhelye, a

költségvetési szervet alapító jogszabály

megjelölése, illetve az azt alapító

határozat, a költségvetési szerv alapító

okirata, vezetoje, honlapjának

elérhetosége, muködési engedélye

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

10.

A közfeladatot ellátó szerv által alapított

lapok neve, a szerkesztoség és kiadó

neve és címe, valamint a foszerkeszto

neve

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

11.

A közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve

felügyeleti szervének, hatósági döntései

tekintetében a fellebbezés elbírálására

jogosult szervnek, ennek hiányában a

közfeladatot ellátó szerv felett

törvényességi ellenorzést gyakorló

szervnek az 1. pontban meghatározott

adatai

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

II. Tevékenységre, muködésre vonatkozó adatok

Adat Frissítés Megorzés

1.

A közfeladatot ellátó szerv feladatát,

hatáskörét és alaptevékenységét

meghatározó, a szervre vonatkozó alapveto

jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó

eszközök, valamint a szervezeti és

muködési szabályzat vagy ügyrend, az

adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat

hatályos és teljes szövege

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

2.74 Az országos illetékességu szervek, valamint A változásokat követoen Az elozo állapot törlendo

a fovárosi és megyei kormányhivatal

esetében a közfeladatot ellátó szerv

feladatáról, tevékenységérol szóló

tájékoztató magyar és angol nyelven

azonnal

3. A helyi önkormányzat önként vállalt

feladatai Negyedévente Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

4.

Államigazgatási, önkormányzati, és egyéb

hatósági ügyekben ügyfajtánként és

eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkezo

szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának

átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv

megnevezése, illetékességi területe, az

ügyintézéshez szükséges dokumentumok,

okmányok, eljárási illetékek (igazgatási

szolgáltatási díjak) meghatározása, alapveto

eljárási szabályok, az eljárást megindító irat

benyújtásának módja (helye, ideje),

ügyfélfogadás ideje, az ügyintézés határideje

(elintézési, fellebbezési határido), az ügyek

intézését segíto útmutatók, az ügymenetre

vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez

használt letöltheto formanyomtatványok, az

igénybe veheto elektronikus programok

elérése, idopontfoglalás, az ügytípusokhoz

kapcsolódó jogszabályok jegyzéke,

tájékoztatás az ügyfelet megilleto jogokról és

az ügyfelet terhelo kötelezettségekrol

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot

törlendo

5.

A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott

vagy költségvetésébol finanszírozott

közszolgáltatások megnevezése, tartalma,

a közszolgáltatások igénybevételének

rendje, a közszolgáltatásért fizetendo díj

mértéke, az abból adott kedvezmények

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

6.

A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott

adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró

adatai (név, formátum, az adatkezelés

célja, jogalapja, idotartama, az érintettek

köre, az adatok forrása, kérdoíves

adatfelvétel esetén a kitöltendo kérdoív), az

adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendo

nyilvántartásoknak az e törvény szerinti

azonosító adatai; a közfeladatot ellátó szerv

által - alaptevékenysége keretében -

gyujtött és feldolgozott adatok fajtái, a

hozzáférés módja, a másolatkészítés

költségei

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

7.

A közfeladatot ellátó szerv nyilvános

kiadványainak címe, témája, a hozzáférés

módja, a kiadvány ingyenessége, illetve a

költségtérítés mértéke

Negyedévente Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

8.

A testületi szerv döntései elokészítésének

rendje, az állampolgári közremuködés

(véleményezés) módja, eljárási szabályai,

a testületi szerv üléseinek helye, ideje,

továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének

jegyzokönyvei, illetve összefoglalói; a

testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt

jogszabály nem korlátozza

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

9. A törvény alapján közzéteendo

jogszabálytervezetek és kapcsolódó

Törvény eltéro

rendelkezése hiányában

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

dokumentumok; a helyi önkormányzat

képviselo-testületének nyilvános ülésére

benyújtott eloterjesztések a benyújtás

idopontjától

a benyújtás idopontját

követoen azonnal

10. A közfeladatot ellátó szerv által közzétett

hirdetmények, közlemények Folyamatosan Legalább 1 évig

archívumban tartásával

11.

A közfeladatot ellátó szerv által kiírt

pályázatok szakmai leírása, azok

eredményei és indokolásuk

Folyamatosan Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

12.

A közfeladatot ellátó szervnél végzett

alaptevékenységgel kapcsolatos

vizsgálatok, ellenorzések nyilvános

megállapításai

A vizsgálatról szóló

jelentés

megismerését

követoen

haladéktalanul

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

13.

A közérdeku adatok megismerésére

irányuló igények intézésének rendje, az

illetékes szervezeti egység neve,

elérhetosége, s ahol kijelölésre kerül, az

adatvédelmi felelos, vagy az információs

jogokkal foglalkozó személy neve

Negyedévente Az elozo állapot törlendo

14.

A közfeladatot ellátó szerv

tevékenységére vonatkozó, jogszabályon

alapuló statisztikai adatgyujtés

eredményei, idobeli változásuk

Negyedévente Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

15.

A közérdeku adatokkal kapcsolatos

kötelezo statisztikai adatszolgáltatás adott

szervre vonatkozó adatai

Negyedévente Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

16.

Azon közérdeku adatok hasznosítására

irányuló szerzodések listája, amelyekben

a közfeladatot ellátó szerv az egyik

szerzodo fél

Negyedévente Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

17.

A közfeladatot ellátó szerv kezelésében

lévo közérdeku adatok felhasználására,

hasznosítására vonatkozó általános

szerzodési feltételek

A változásokat követoen

azonnal

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

18. A közfeladatot ellátó szervre vonatkozó

különös és egyedi közzétételi lista

A változásokat követoen

azonnal Az elozo állapot törlendo

19.75

A közfeladatot ellátó szerv kezelésében

levo, a közadatok újrahasznosításáról szóló

törvény szerint újrahasznosítás céljára

elérheto közadatok listája, valamint azok

rendelkezésre álló formátuma

A változásokat követo 15

napon belül

Az elozo állapot 1 évig

archívumban tartásával

20.76

a 19. sor szerinti közadatok

újrahasznosítására vonatkozó általános

szerzodési feltételek elektronikusan

szerkesztheto változata

A változásokat követo 15

napon belül

Az elozo állapot

törlendo

21.77

A 19. sor szerinti közadatok

újrahasznosítás céljából történo

rendelkezésre bocsátásért fizetendo díjak

általános jegyzéke

A változásokat követo 15

napon belül Az elozo állapot törlendo

22.78 A közadatok újrahasznosításáról szóló

törvény szerinti jogorvoslati tájékoztatás

A változásokat követo 15

napon belül

Az elozo állapot

törlendo

23.79

A közfeladatot ellátó szerv által megkötött, a

közadatok újrahasznosításáról szóló törvény

szerint kötött kizárólagos jogot biztosító

megállapodások szerzodo feleinek

megjelölése, a kizárólagosság

idotartamának, tárgyának, valamint a

megállapodás egyéb lényeges elemeinek

megjelölése

A változásokat követo 15

napon belül

Az elozo állapot

törlendo

III. Gazdálkodási adatok

Adat Frissítés Megorzés

l.80

A közfeladatot ellátó szerv éves

költségvetése, számviteli törvény szerint

beszámolója vagy éves költségvetés

beszámolója

A változásokat követoen

azonnal

A közzétételt követo 10

évig

2.

A közfeladatot ellátó szervnél

foglalkoztatottak létszámára és személyi

juttatásaira vonatkozó összesített adatok,

illetve összesítve a vezetok és vezeto

tisztségviselok illetménye, munkabére, és

rendszeres juttatásai, valamint

költségtérítése, az egyéb alkalmazottaknak

nyújtott juttatások fajtája és mértéke

összesítve

Negyedévente

A külön jogszabályban

meghatározott ideig, de

legalább 1 évig

archívumban tartásával

3.81

A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott, az

államháztartásról szóló törvény szerinti

költségvetési támogatások

kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás

céljára, összegére, továbbá a támogatási

program megvalósítási helyére vonatkozó

adatok, kivéve, ha a közzététel elott a

költségvetési támogatást visszavonják vagy

arról a kedvezményezett lemond

A döntés meghozatalát

követo hatvanadik napig

A közzétételt követo 5

évig

4.82

Az államháztartás pénzeszközei

felhasználásával, az államháztartáshoz

tartozó vagyonnal történo gazdálkodással

összefüggo, ötmillió forintot eléro vagy azt

meghaladó értéku árubeszerzésre, építési

beruházásra, szolgáltatás megrendelésre,

vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra,

vagyon vagy vagyoni értéku jog átadására,

valamint koncesszióba adásra vonatkozó

szerzodések megnevezése (típusa), tárgya,

a szerzodést köto felek neve, a szerzodés

értéke, határozott idore kötött szerzodés

esetében annak idotartama, valamint az

említett adatok változásai, a

nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi

érdekkel közvetlenül összefüggo

beszerzések adatai, és a minosített adatok

kivételével

A szerzodés értéke alatt a szerzodés

tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó

nélkül számított - ellenszolgáltatást kell

érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon

piaci vagy könyv szerinti értéke közül a

magasabb összeget kell figyelembe venni.

Az idoszakonként visszatéro - egy évnél

hosszabb idotartamra kötött -

szerzodéseknél az érték kiszámításakor az

ellenszolgáltatás egy évre számított

összegét kell alapul venni. Az egy

költségvetési évben ugyanazon szerzodo

féllel kötött azonos tárgyú szerzodések

értékét egybe kell számítani

A döntés meghozatalát

követo hatvanadik napig

A közzétételt követo 5

évig

5.

A koncesszióról szóló törvényben

meghatározott nyilvános adatok (pályázati

kiírások, pályázók adatai, az elbírálásról

Negyedévente

A külön jogszabályban

meghatározott ideig, de

legalább 1 évig

készített emlékeztetok, pályázat

eredménye)

archívumban tartásával

6.83

A közfeladatot ellátó szerv által nem

alapfeladatai ellátására (így különösen

egyesület támogatására, foglalkoztatottai

szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti

szervei számára, foglalkoztatottjai,

ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és

sporttevékenységet segíto szervezet

támogatására, alapítványok által ellátott

feladatokkal összefüggo kifizetésre)

fordított, ötmillió forintot meghaladó

kifizetések

Negyedévente

A külön jogszabályban

meghatározott ideig, de

legalább 1 évig

archívumban tartásával

7.

Az Európai Unió támogatásával

megvalósuló fejlesztések leírása, az

azokra vonatkozó szerzodések

Negyedévente Legalább 1 évig

archívumban tartásával

8.

Közbeszerzési információk (éves terv,

összegzés az ajánlatok elbírálásáról, a

megkötött szerzodésekrol)

Negyedévente Legalább 1 évig

archívumbantartásával

1 Kihirdetve: 2011. VII. 26.

2 A 2011. évi CLXXIX. törvény 232. § szerint módosított szöveggel lép hatályba.

3 Módosította: 2013. évi LXXVI. törvény 111. §.

4 Módosította: 2013. évi LXXVI. törvény 109. § a).

5 Beiktatta: 2013. évi XXX. törvény 1. §. Hatályos: 2013. III. 30-tól.

6 A 2011. évi CCI. törvény 411. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2013. évi LXXVI.

törvény 109. § b).

7 A 2011. évi CLVI. törvény 382. § szerinti szöveggel lép hatályba.

8 Megállapította: 2013. évi L. törvény 28. §. Hatályos: 2013. VII. 1-tol.

9 Módosította: 2013. évi LXXVI. törvény 109. § c).

10 A 2011. évi CCI. törvény 411. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

11 A 2011. évi CCI. törvény 411. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba.

12 A 2011. évi CCI. törvény 412. § a) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

13 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 126. §. Hatályos: 2014. III. 15-tol.

14 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 126. §. Hatályos: 2014. III. 15-tol.

15 Megállapította: 2013. évi XCI. törvény 1. §. Hatályos: 2013. VI. 21-tol.

16 Megállapította: 2013. évi XCI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-tol.

17 Beiktatta: 2013. évi XCI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-tol.

18 Beiktatta: 2013. évi XCI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-tol.

19 Beiktatta: 2013. évi XCI. törvény 3. §. Hatályos: 2013. VI. 21-tol.

20 A 2011. évi CCI. törvény 412. § b) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Módosította: 2012.

évi CCXI. törvény 73. § (2) a).

21 A 2011. évi CCI. törvény 412. § c) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

22 Nem lép hatályba a 2011. évi CCI. törvény 413. § (2) alapján.

23 Az „az autonóm államigazgatási szerv," szövegrész a 2011. évi CCI. törvény 413. § (1) alapján

nem lép hatályba.

24 Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 79. §.

25 Megállapította: 2012. évi XCVI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2012. VII. 7-tol.

26 A 2011. évi CCI. törvény 411. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.

27 A 2011. évi CCI. törvény 411. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.

28 A 2011. évi CCI. törvény 411. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.

29 Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 87. § (1) alapján.

30 Módosította: 2012. évi XXV. törvény 4. § (1).

31 Lásd: 309/2011. (XI. 29.) KE határozat.

32 Módosította: ugyane törvény 88. § (5).

33 Lásd: 309/2011. (XI. 29.) KE határozat.

34 Megállapította: 2012. évi XXV. törvény 1. § (1). Hatályos: 2012. IV. 7-tol.

35 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XXV. törvény 5. § (1). Hatálytalan: 2012. IV. 7-tol.

36 Módosította: 2012. évi XXV. törvény 5. § (2).

37 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XXV. törvény 5. § (1). Hatálytalan: 2012. IV. 7-tol.

38 Megállapította: 2012. évi XXV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2012. IV. 7-tol.

39 Beiktatta: 2012. évi XXV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2012. IV. 7-tol.

40 Beiktatta: 2012. évi XXV. törvény 1. § (2). Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 73. § (2) b).

41 Beiktatta: 2012. évi XXV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2012. IV. 7-tol.

42 Beiktatta: 2012. évi XXV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2012. IV. 7-tol.

43 Módosította: 2012. évi XXV. törvény 4. § (2).

44 Módosította: 2012. évi XXV. törvény 4. § (2).

45 Beiktatta: 2012. évi XXV. törvény 2. §. Hatályos: 2012. IV. 7-tol.

46 Megállapította: 2012. évi XXV. törvény 3. §. Hatályos: 2012. IV. 7-tol.

47 A 2011. évi CCI. törvény 411. § (5) szerinti szöveggel lép hatályba.

48 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 121. §.

49 A 2011. évi CCI. törvény 411. § (6) szerinti szöveggel lép hatályba.

50 A 2012. évi CCXI. törvény 73. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.

51 Módosította: 2012. évi V. törvény 58. § (2).

52 A 2011. évi CCI. törvény 411. § (7) szerinti szöveggel lép hatályba.

53 Lásd: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet 25. §, 1. melléklet,

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23-24. §.

54 Beiktatta: 2012. évi XCVI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2012. VII. 7-tol.

55 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XCVI. törvény 1. § (3). Hatálytalan: 2012. VII. 7-tol.

56 Beiktatta: 2013. évi XCI. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VI. 21-tol.

57 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXVI. törvény 110. §. Hatálytalan: 2013. VII. 1-tol.

58 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-tol.

59 Nem lép hatályba a 2011. évi CCI. törvény 413. § (2) alapján.

60 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-tol.

61 A 2011. évi CCI. törvény 411. § (8) szerinti szöveggel lép hatályba.

62 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-tol.

63 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-tol.

64 Nem lép hatályba a 2011. évi CXXV. törvény 51. § (10) alapján.

65 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-tol.

66 Nem lép hatályba a 2011. évi CCI. törvény 413. § (2) alapján.

67 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-tol.

68 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-tol.

69 Nem lép hatályba a 2011. évi CCI. törvény 413. § (2) alapján.

70 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-tol.

71 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-tol.

72 Hatályon kívül helyezte: ugyane § (6). Hatálytalan: 2012. I. 2-tol.

73 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. VII. 28-tól.

74 Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 79. §.

75 Beiktatta: 2012. évi LXIII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-tol.

76 Beiktatta: 2012. évi LXIII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-tol.

77 Beiktatta: 2012. évi LXIII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-tol.

78 Beiktatta: 2012. évi LXIII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-tol.

79 Beiktatta: 2012. évi LXIII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-tol.

80 A 2011. évi CXCV. törvény 112. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.

81 A 2011. évi CXCV. törvény 112. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.

82 A 2011. évi CXCV. törvény 112. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.

83 A 2011. évi CLXXV. törvény 188. § (2) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Amennyiben a regisztráció személynévvel történik, akkor cégünk azt automatikusan úgy értelmezi, hogy a regisztrált személy egyéni vállalkozó aki adószámmal rendelkezik vagy annak megszerzése folyamatban van és aki saját üzleti tevékenységi körében kíván vásárolni -az az nem fogyasztó. Amennyiben egy ellenőrzés során kiderül hogy a személynévvel regisztrált ügyfél nem egyéni vállalkozó, 50.000Ft külön kezelési díjat és a forgalmazott termékek 30% értékéig kiskereskedelmi árkiegészíttést köteles fizetni.d


 


 

GARANCIA ÜGYINTÉZÉS

49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet

4. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében - az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

(2) A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

151/2003.(IX. 22. ) Korm.rendelet

1§ (3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó).

3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.

7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza


 


 

Fontos tudnivalók a LaserNetworks Kft. által forgalmazott termékek garanciális ügyintézésével kapcsolatban


 


 

Magyarországon a termékekre vonatkozó jótállási szabályokra természetesen részletes rendeletek, törvények állnak rendelkezésre, melyek az EU ilyen értelmű szabályaival összhangban vannak. Cégünk nyilvánvalóan e keretek között gondoskodik a forgalmazott termékek jótállási és szavatossági ellátásáról.


 


 

Garanciajegy, szervizek:


 

• A LaserNetworks Kft. által értékesített termékek egy igen jelentős részére (HP, IBM, Lenovo, Fujitsu-Siemens, Acer, Samsung, LG, Xerox, Lexmark, Canon…..) a termék gyártójának hazai képviselete saját szervízhálózatot tart fenn. Az ilyen termékekhez gyártói garancialevelet adunk, melyen minden esetben pontosan fel van tüntetve az ilyen ügyintézésre jogosított szervizek neve, címe, elérhetősége. Ilyen termékek meghibásodása esetén a végfelhasználó közvetlenül valamelyik ilyen szervizhez fordulhat a termék garanciális javítása vagy cseréje érdekében.

• A forgalmazott termékek egy további része esetén, mint importőr, a LaserNetworks Kft. felel a garanciális ellátásért. Az ilyen termékeket LaserNetworks Kft. fejlécű garancialevéllel szállítjuk, melyen szintén szerepel azon szervizeinknek ill. szervizpartnereinknek az elérhetősége, amelyek a javítást ill. ügyintézést el tudják látni. E szervizekbe akár a viszonteladó, akár a végfelhasználó eljuttathatja a meghibásodott terméket.

• Amennyiben a LaserNetworks Kft. valamely termék garanciális kötelezettségét a viszonteladó felé számla alapján biztosítja, úgy a termékhez nagykereskedelmi értékesítéskor garancialevelet nem adunk. Ilyen esetben az esetleg szükséges garanciajegy elkészítése a végfelhasználó felé a viszonteladó feladata.


 


 

A garanciavállalás időtartama:

• Az érvényes jogszabályok a számítás technikai termékekre, melyeket jellemzően a LaserNetworks Kft. forgalmaz, 12 hónap jótállási időt ír elő. Ezért amennyiben ettől eltérő időtartam nincs a számlán vagy a mellékelt garanciajegyen feltüntetve, a termékre 12 hónap jótállást biztosítunk.

• Egyes gyártók egyes termékeikre 12 hónaptól eltérő időtartamú jótállást kínálnak (akár alapértelmezésben, akár külön megvásárolható „garancia kiterjesztések” formájában). Ilyen esetben a termékhez mindig adunk olyan garanciajegyet, melyen a jótállási időtartam (és mód – ld. később) pontosan meg van jelölve.

• Az egyes termékek után kínált jótállási időtartam a LaserNetworks Kft. különféle kiadványain rendszeresen fellelhető (honlap, webáruház, hírlevelek, szórólapok…). Pontos és végleges közlésnek a termék jótállási időtartamával kapcsolatban a termékhez mellékelt garanciajegyen feltüntetett információ tekinthető; ilyen hiányában az adott termékcsoportra a jogszabály által meghatározott időtartam (jellemzően 12 hónap) vonatkozik.

• A jótállási idő – a jogszabályok által meghatározott módon – a termék végfelhasználó részére történő átadás vagy az üzembe helyezésének napjától, praktikusan: a végfelhasználó felé kiállított számla időpontjától indul. Ezért rendkívül fontos, hogy a jótállási igény érvényesítésekor a végfelhasználói számla is benyújtásra kerüljön, valamint, hogy a garanciajegyen a viszonteladó általi értékesítés dátuma is fel legyen tüntetve.

Fontos tudni, hogy bizonyos termékek esetén létezhet olyan előírás, mely korlátozza a nagykereskedői és a kiskereskedői értékesítés időpontja közti időtartamot (azaz pl. ha a viszonteladó a nagykereskedőtől január 1.-n viszi el a terméket, de pl. csak október 1.-n adja el végfelhasználónak, akkor lehet, hogy a jótállási idő nem okt. 1.-vel, hanem a nagyker. eladást követően 6 hónappal, tehát július 1.-vel indul). Ilyen esetekre a garancialevél hívja fel a figyelmet.


 


 

A jótállási igény érvényesítésének helye:

• A jogszabályok pontosan rögzítik, hogy milyen jellegű, terjedelmű ill. tömegű termékek esetén kell helyszíni szervizt biztosítani. A nem e kategóriába tartozó termékek meghibásodása esetén a cikket a garanciajegyen feltüntetett valamely szervizbe (vagy számla-garancia esetén a LaserNetworks Kft. szervizébe) kell eljuttatni.

• Bizonyos gyártók bizonyos termékeire – gyakran a 12 hónapot meghaladó időtartamon túl – olyan garanciát kínálnak, melynek teljesítési helye eltér a szabályokban minimumként meghatározottól (pl. helyszíni garancia kisebb méretű berendezésekre is). Előfordulhat olyan eset is, hogy egy termék teljes garanciális időtartamán belül más és más teljesítési helyet kínál a gyártó (pl. 12 hónap helyszíni + 24 hónap szervizbeli jótállás).

• Fontos tudnivaló, hogy – a 3 napon belüli meghibásodás lejjebb tárgyalt esetét kivéve – a forgalmazó nem köteles az (akár jótállási időn belül) meghibásodott termék visszavételére, vagy garanciális ügyintézésére. E feladatot a fenn leírt módokon megjelölt szervizek látják el, tehát a termék végfelhasználóját e szervizekbe kell panaszukkal irányítani.


 


 

3 napos csere, vevői elállás…:

• Az érvényes jogszabályok előírják, hogy amennyiben egy értékesített termék az eladást követő 3 napon belül (rendeltetésszerű használat mellett) meghibásodik, úgy az értékesítést végző – a vevő kérésére – köteles a terméket újra cserélni. Ez a 3 napos időtartam – a fentebb leírtakkal összhangban – szintén a termék végfelhasználó felé történő értékesítés napjától számíttatik.

Ilyen panasszal jelentkező vevőt tehát a viszonteladó nem küldhet szervizbe, a panaszt neki kell kezelnie. Igen erősen javallott ugyanakkor, hogy a viszonteladó nagyon alaposan győződjön meg (akár szakszerviz bevonásával) arról, hogy a vevő által jelzett hiba valóban fennáll-e, és az valóban nem szakszerűtlen kezelés, külső behatás által következett-e be.

• …mert természetesen a LaserNetworks Kft. (és bármely más, a terméket forgalomba hozó cég) az ilyen „3 napos cserét” a viszonteladótól visszaveszi, és a cserét bonyolítja – de a jelzett alapos ellenőrzést végrehajtja, és csak a valóban indokolt, ténylegesen „érkezéskor döglött” (DOA = dead on arrival) terméket cseréli.


 


 

Mit is jelent a garancia:

• A jótállási idő alatt meghibásodott termékekre a jótállást vállaló díjmentes javítást, vagy termékcserét biztosít. Ezen időtartam alatt a termék meghibásodásával kapcsolatban alapértelmezésben azt feltételezzük, hogy a hiba a termék értékesítése előtt bekövetkező okok miatt történt – ennek ellenkezőjét, tehát, hogy a hibát a vevő (felhasználó) okozta, és ezért a javítás nem tartozik a garancia hatálya alá, a szerviznek kell bizonyítania. A jótállási idő lejárta után életbe lép a termékek fő alkatrészeire vonatkozó szavatosság, mely időszak alatt a fent leírt „bizonyítási kényszer” megfordul – tehát ha a felhasználó olyan igénnyel lépne fel, hogy a termék garanciális szervize a meghibásodott alkatrészt díjmentesen cserélje ki, akkor neki (a vevőnek) kell bizonyítania, hogy a részegység gyártási ill. eredendő anyaghiba miatt romlott el.

• Garanciálisan meghibásodott termék esetén a garanciát bonyolító szerviz dönthet úgy, hogy a termék megjavítása helyett inkább kicseréli azt. Ilyen esetben a szerviz természetesen lehetőleg azonos terméket ad, de előfordulhat, hogy modellváltás vagy bármi más ok miatt az eredetivel pontosan megegyező termék cserébe nem adható. Ilyenkor az eredetivel azonos, vagy annál jobb funkcionalitású terméket kell a vevő számára átadni – akit azonban ezen túlmenően olyan címen, hogy a termék árcsökkenése miatt a csereként kapott termék olcsóbb, mint az eredetileg vásárolt, további kártérítés nem illeti meg.

• A javított készülékeknél, termékeknél a jótállási idő meghosszabbodik a hiba bejelentéstől számítva azzal az idővel, amely alatt a vásárló a terméket a meghibásodás miatt nem használhatta.


 


 

Mit kell vinnie a végfelhasználónak a szervizbe, ha jótállási igényét szeretné érvényesíteni:

• A garanciális javításra a szervizbe vitt termékeket csak eredeti csomagolásban, tartozékaival együtt (pl.: driverek, kábelek) veszik át. Az egység azonosító címkéjének (sorozatszám és egyedi azonosító, valamint egyéb zárjegy és matrica) sérülésmentes állapotban kell lennie.

• A termékhez természetesen be kell mutatni a garanciajegyet (amennyiben gar. jegyes termékről van szó), és a végfelhasználó felé való értékesítés számláját.


 


 

Mi szükséges ahhoz, hogy a LaserNetworks Kft. kicserélje a viszonteladó által visszaküldött 3 napon belül meghibásodott terméket:

• Szükséges a termék eredeti és teljes csomagolása, minden kellékanyagának, tartozékának és teljes dokumentációinak megléte;

• …valamint természetesen garanciajegye és a végfelhasználó felé kiállított számla.


 


 

Mire nem vonatkozik a jótállás:

• A termékhez adott szoftverek.

• A termékhez tartozó elemek, akkumulátorok, izzók, festékszalagok, tintapatronok, tonerek.

• A gyártó által előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, és a természetes elhasználódásból eredő meghibásodások javítása, illetve az ezekből eredő szükségszerű alkatrészcserék.

• A vírus okozta rongálódás, vagy ha valamilyen szoftver installálásából, vagy eltávolításából eredő meghibásodás.

• A használati utasításban foglaltak be nem tartásából, vagy attól eltérő használatból származó meghibásodás.

• …és igen fontos tudni azt, hogy a forgalmazott termékeink valamely elképzelt feladatra való alkalmatlansága, illetve az ezzel kapcsolatos vevői elégedetlenség nem tartozik a jótállási kötelezettségek körébe.


 


 

Fontos tudni azzal kapcsolatban, hogy mi miatt kerülhet egy garanciális igény elutasításra:

• Ha a hibás működés a termék bárminemű szoftveres illetve hardveres környezetben való, inkompatibilitás (összeférhetetlenség) miatt adódik.

• A termék játékokkal, egyéb grafikai programokkal történő ütközése (nem megfelelő beállítások, támogatási problémák, irreális teljesítményigény stb).

• A felhasználó által telepített operációs rendszer hibájából, vagy nem megfelelően végrehajtott telepítésből adódó problémák .

• Konfiguráció esetén a garancia alkatrészenként, csak a hardver hibátlan működésére vonatkozik, így a felhasználó által telepített és karbantartott operációs rendszerek/szoftverek okozta hibák nem minősülnek garanciális hibának.

• A termék szállítása vagy üzembe helyezése közben bekövetkező sérülés, a nem megfelelő tárolás miatt.

• A terméken látható bármilyen mechanikai sérülés (égés, roncsolódás, törés, repedés), akkor is, ha a hiba látszólag nem függ össze a sérüléssel.

• Ha a terméken elemi kár okozta meghibásodás (villámkár, túlfeszültség) jelei látszanak.

• Ha a termék azonosítására szolgáló gyári számot, garancia címkét eltávolítják, átírják, megrongálják.

• A termék nem rendeltetésszerű használatából eredő meghibásodások (pl.: az alkatrész gyári beállításainál nagyobb teljesítményen történő használat, azaz „túlhúzás”, helytelen BIOS-, vagy meghajtó programfrissítés, szakszerűtlen szerelés, hibás kábelezés okozta meghibásodás, DVD író firmware frissítés miatti problémái, a processzor magjának, lábainak, nyákjának bárminemű sérülése a processzorhűtő felhelyezésekor, vagy a foglalatba helyezéskor stb.)

• A termékeken szakszerűtlen javítási, szerelési próbálkozásra utaló nyomok sérülések. (Javítási munkákat csak a forgalmazó által erre felhatalmazott szakszervizek, szakemberek végezhetnek, amit adott esetben számlával is igazoltatni kell.)

• A kizáró okok miatt bekövetkezett meghibásodások javítási költségei jótállási időn belül is a vevőt terhelik. A szerviz munkadíjat számíthat fel abban az esetben is, ha a bevizsgálás során a terméken jelzett hibajelenség nem reprodukálható.


 

Amennyiben a regisztráció személynévvel történik, akkor cégünk azt automatikusan úgy értelmezi, hogy a regisztrált személy egyéni vállalkozó aki adószámmal rendelkezik vagy annak megszerzése folyamatban van és aki saját üzleti tevékenységi körében kíván vásárolni -az az nem fogyasztó. Amennyiben egy ellenőrzés során kiderül hogy a személynévvel regisztrált ügyfél nem egyéni vállalkozó, 50.000Ft külön kezelési díjat és a forgalmazott termékek 30% értékéig kiskereskedelmi árkiegészíttést köteles fizetni.